Az Orbán-kormány sok hónapos várakoztatás után karácsony előtt kifizette az új trolibuszok vásárlására korábban ígért és rendeletbe foglalt támogatás összegét, 8,8 milliárdot, a Népszava információi szerint a közösségi közlekedés szintén törvényben rögzített támogatásával azonban még mindig tartozik.
Itt érdemes megemlíteni: a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra korábban mindenkit azzal nyugtatott, hogy „az év végéig a főváros 12+8,8 milliárdot kap a kormánytól”, de a pénz nagyobbik része azóta se érkezett meg.
Ez azért is különös, mert az Orbán-kormány közben döntött Debrecen sokkal kisebb volumenű – például egyetlen metróvonal sincs – közösségi közlekedésének évi ötmilliárd forintos támogatásáról.
A fővárosi önkormányzatnak a közösségi közlekedésre járó 12 milliárdjáról Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a karácsony előtti kormányinfón ugyan azt mondta, hogy Budapest meg fogja kapni azt is. De a következő mondattal rögtön felül is írta az állítását. Kijelentette ugyanis, hogy a főváros ennél több pénzzel tartozik – nem részletezte, de vélhetőleg a szolidaritási hozzájárulás ki nem fizetett részleteire gondolt –, amit bele kell számítani az ügyletbe. Azt is elismételte, hogy a kormány azt várja a fővárostól, hogy mondja ki hivatalosan a fizetésképtelenségét. Ebben az esetben segítenek, meg is alkották hozzá a törvényt, részükről minden ígéretüket teljesítették.
„A cél a botrány” – A Fidesz átvitte a parlamenten a Budapest segélyhiteléről szóló javaslatotA rohamléptekben összedobott, megszavazott és már ki is hirdetett segélyhiteltörvény deklarált célja azonban nem a főváros fizetésképtelenségének elkerülése, hanem „a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók munkabérének kifizetése”. (Így ez nem vonatkozik a többi közszolgáltatásra, például a csatornázási cégre, a vízművekre, a távhőszolgáltatásra és a gyógyfürdőkre, ahogy a fővárosi intézményekben, az idősotthonokban, szociális intézményekben, könyvtárakban dolgozókra sem, ráadásul a közszolgáltatások üzemeltetéséhez nem elég a munkabérek kifizetése, a működtetésnek jelentős dologi költsége is van, gondoljunk csak az üzemanyagra.)
Már a hitel folyósítása előtt fedezetet kérne az állam, ami lehet ingatlan vagy vagyoni értékű jog is. Ezenfelül egy bizottságot ültetnének a városvezetés nyakára, amely minden számlát megvétózhatna. A hitel futamidejét, kamatát és a fedezetét a kormány egyedi határozatban szabná meg kénye-kedve szerint. Mindezek után aligha meglepő, hogy a városvezetés nem kapkod a hitelfelvétellel. Ettől függetlenül megtörténhet, hogy helyettük Sára Botond főispán kéri ezt a kormánytól a törvény adta kiskaput kinyitva. Sára már bejelentette, hogy a fővárosi kormányhivatal megvizsgálja az elfogadott 2026-os fővárosi költségvetést, mert az szerinte fiktív számokon alapul, ami veszélyezteti a város működését.
Baljós árnyak: valójában folyószámlahitelt adna Budapestnek az Orbán-kormány, csak nem árulja el, milyen feltételekkel és kamat mellettAhogy arról korábban beszámoltunk az 532,5 milliárd forint főösszegű költségvetés kettő – együttesen – több mint 100 milliárd forintos provizórikus bevételt is tartalmaz, amely a szolidaritási hozzájárulás (szola) állami normatívák feletti részéből és a szola-perek nyomán várt állami visszafizetésekből áll össze. Ám hiába fogadta el a Fővárosi Közgyűlés a költségvetést, ha nem sikerül tartozás nélkül zárni az idei évet, akkor borulhat minden. A főváros nem csupán a következő iparűzési adóbevétel márciusi beérkezéséig való túlélést biztosító 40 milliárdos folyószámlahiteltől esik el, de felmondhatják a hármas metró és az EIB hitelét is. Ez együtt 140 milliárd forint azonnali visszafizetését jelentené. A dominóhatás következményei beláthatatlanok. Alig pár nap maradt a helyzet megoldására.
A kormányt azonban – legalábbis egyelőre – ez nem hatja meg.
Kiss Ambrus: Jövőre 63 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizetne Budapest az Orbán-kormány által előírtnálErre utal, hogy a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, karácsony előtt megjelent rendeletben továbbra is 97,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás (szola) befizetését várják jövőre a fővárostól,
miközben már az idei 89 milliárdot sem tudta befizetni. Ezenfelül a kerületi önkormányzatoktól is beszednének összesen több mint 80 milliárdot.
869 „szolidáris önkormányzat”
A 3200 önkormányzatból 2023-ban még 724-nek kellett „szolidárisnak” lennie, az idén már 855-nek. Jövőre a nemzetgazdasági miniszter rendelete szerint már 869 önkormányzattól várnak az előző évinél nagyobb összegű befizetéseket, miközben egy másik korábbi döntéssel elvonják az önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrásának, az iparűzési adónak bevételi többletét, így a magasabb szola összeget kisebb adóbevételből kell előteremteniük.. 2020-ban még 58 milliárd forint volt az önkormányzatok által befizetendő összeg, az idén 360 milliárd, jövőre már 390 milliárd felett lehet az elvonás. A kormány ugyan nagyvonalúan elengedte az 50 milliónál kevesebb összegű befizetéseket, de Nagy Márton listáján ezek a települések is szerepelnek.
