Tajvanon szerdán is fokozott készültség volt érvényben, miután Kína az előző nap nagyszabású hadgyakorlatokat tartott a sziget körül található vizeken – írja a Reuters.
A tajvani parti őrség közlése szerint továbbra is működtették a tengeri vészhelyzeti központot, miközben folyamatosan figyelték a kínai haditengerészet mozgását.
A „Justice Mission 2025” elnevezésű gyakorlat során Kína több tucat rakétát indított Tajvan irányába, emellett jelentős számú hadihajót és katonai repülőgépet vezényelt a sziget közelébe. Az erődemonstráció komoly aggodalmat keltett a nyugati szövetségesekben. Tajpej határozottan elítélte a műveletet, hangsúlyozva, hogy az veszélyezteti a térség biztonságát, és nyílt provokációnak tekinthető.
A tajvani óceánügyi tanács vezetője szerint a kínai hajók már megkezdték a visszavonulást Tajvan térségéből, Kína azonban hivatalosan mindeddig nem jelentette be a hadgyakorlatok lezárását. Kuan Pi-ling szerint érezhetően nyugodtabb lett a helyzet a tengeren, miután a hajók fokozatosan elhagyták a környéket. A tengeri vészhelyzeti reagálóközpont működését azonban fenntartják, mivel Kína továbbra sem hirdette ki a hadgyakorlat végét. A tajvani parti őrség egyik tisztviselője a Reutersnek megerősítette: mind a 11 kínai parti őrségi hajó elhagyta a Tajvan közeli vizeket, és folyamatosan távolodnak. Egy másik tajvani biztonsági forrás pedig jelezte, hogy mind a hadsereg, mind a parti őrség vészhelyzeti központjai továbbra is készenléti állapotban vannak.
Kína blokád alá vette Tajvant a most zajló hadgyakorlatávalA térségben jelenleg több mint kilencven kínai haditengerészeti és parti őrségi hajó tartózkodik. Ezek közül sokat a Dél-kínai-tengeren, Tajvan közvetlen közelében, valamint a Kelet-kínai-tengeren vetettek be, egy látványos tengeri erődemonstráció részeként. A névtelenséget kérő források szerint Kína tengeri jelenléte a hét eleje óta folyamatosan és érezhetően erősödik. Jelenleg olyan időszak van Kínában, amely hagyományosan a katonai hadgyakorlatok csúcsidőszakának számít.
A tajvani védelmi minisztérium szerdán arról számolt be, hogy az elmúlt egy napban összesen 77 kínai katonai repülőgép, valamint 25 haditengerészeti és parti őrségi egység tevékenykedett a sziget környezetében. Ezek közül 35 katonai repülőgép átrepült a Tajvani-szoros középvonalán, amely a két oldal közötti tényleges választóvonalnak számít.
A hadgyakorlatok – amelyek a lefedett terület alapján Kína eddigi legnagyobb szabású katonai műveletei közé tartoznak – arra kényszerítették Tajvant, hogy több tucat belföldi repülőjáratot töröljön, valamint vadászgépeket és hadihajókat vessen be megfigyelési feladatokra. Számos helyszínen katonák gyors reagálású gyakorlatokat hajtottak végre, többek között útzárak felállításával. Peking a hadgyakorlatokat a nemzeti szuverenitás és a területi egység védelmét szolgáló, indokolt lépésként értékelte. Csang Han, a kínai Tajvani Ügyek Hivatala szóvivője a szerdai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a műveletek egyértelmű figyelmeztetést jelentenek mind a tajvani függetlenséget támogató szeparatista törekvések, mind a külső beavatkozás számára.
Nem lehet félelemben élniA kínai állami hírügynökség, a Hszinhua három fő tanulságot emelt ki a hadgyakorlatokból. Az írás szerint a szimulált „körbezárás” azt demonstrálta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg képes nyomás alá helyezni és elszigetelni a szeparatista erőket, miközben megakadályozza a külső beavatkozást. Ezt a stratégiát a cikk úgy foglalta össze: belül lezárni, kívül blokkolni. A megállapításokat Csang Csi, a hadsereg Nemzetvédelmi Egyetemének professzora ismertette.
Bár Kína hadgyakorlatai egyre élethűbbek és egyre határozottabb fellépést mutatnak, nem valószínű, hogy Peking valóban háborút indítana, és ezzel kockára tenné nemzetközi megítélését – mondta az amerikai Defense Priorities agytröszt ázsiai programjának vezetője. Lyle Goldstein szerint Kína gyakran él fenyegetésekkel és látványos erődemonstrációval, egy fegyveres konfliktus azonban végső soron rendkívül súlyos árat jelentene számára.
Kína a demokratikusan kormányzott Tajvant saját területének tekinti, és nem zárja ki az erő alkalmazását sem annak érdekében, hogy kínai ellenőrzés alá vonja a szigetet. Tajvan határozottan visszautasítja Kína területi igényeit.
