Miközben továbbra sem biztos, hogy Sébastien Lecornu kormánya túléli-e az év első hónapjait, Emmanuel Macron elnök egy népszerű intézkedést fogadtatna el a törvényhozással, betiltaná a 15 év alattiak közösségi médiahasználatát. A tervezett jogszabály, amelyről a parlament várhatóan 2026 elején kezd vitát, egyértelmű célt fogalmaz meg: megvédeni a gyermekeket a digitális tér káros hatásaitól. A javaslat értelmében a közösségi platformok nem nyújthatnának szolgáltatást 15 év alatti felhasználóknak, a szabály betartását pedig az audiovizuális és digitális kommunikációt felügyelő francia hatóság ellenőrizné.
A párizsi kormány indoklása szerint mára kutatások sora támasztja alá, hogy a mobiltelefon képernyőjére vetülő túlzott figyelem és a közösségi média algoritmusokra épülő működése súlyos kockázatokat hordoz a fiatalok számára.
A felsorolt veszélyek között szerepel a nem megfelelő tartalmakkal való találkozás, a cyberbullying, az alvászavarok, valamint a figyelem- és szorongásos problémák erősödése. Az érvelés túlmutat az egyéni szinten jelentkező ártalmakon: a kormány szerint a jelenség hosszabb távon a társadalmi kohéziót és a közös normák fennmaradását is alááshatja.
A tervezet másik fontos eleme az iskolai mobiltelefon-használat szigorítása. Franciaországban már 2018 óta tilos „mobilozni” az általános iskolákban, ám a szabály betartatása sok helyen nehézségekbe ütközött. Most a tilalmat a középiskolákra is kiterjesztenék, az intézmények belső szabályzataira bízva a gyakorlati megvalósítást. A kormány szerint a telefonhasználat jelentős szerepet játszik az iskolai fegyelmi problémákban és a tanulási környezet romlásában.
Az újév első napjaiban Ukrajnában és Franciaországban is tárgyal a tettre készek koalíciójaA kezdeményezés politikailag kiemelt ügy: az államfő többször hangsúlyozta, hogy a digitális tér szabályozása generációvédelmi kérdés. Ugyanakkor a javaslat nem előzmények nélküli. Franciaország már 2023-ban elfogadott egy, a „digitális nagykorúságot” 15 évben meghatározó törvényt, amely azonban az európai uniós joggal való ütközés miatt nem vált végrehajthatóvá. Azóta az uniós digitális szolgáltatásokról szóló szabályozás értelmezése némileg rugalmasabbá vált, így Párizs most ismét megpróbálkozik egy nemzeti megoldással.
A kritikus hangok szerint azonban a tiltás technikailag nehezen kivitelezhető és társadalmilag is vitatható.
A korellenőrzési rendszerek – legyen szó személyazonosító dokumentumról vagy mesterséges intelligenciával végzett arcfelismerésről – adatvédelmi aggályokat vetnek fel, ráadásul megbízhatóságuk sem tökéletes. Pedagógus-szakszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a középiskolai telefontilalom betartatásához sem megfelelő személyi, sem technikai feltételek nem állnak rendelkezésre. Más szakértők attól tartanak, hogy az általános tiltás elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalokat sújtaná, akik számára a digitális tér sokszor az egyetlen kapcsolódási és információs csatorna.
A francia vita ugyanakkor nem elszigetelt jelenség. A világ több pontján zajlik hasonló gondolkodás a gyermekek online védelméről. Különösen nagy figyelmet kapott Ausztrália, ahol 2025 végén a parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a 16 év alattiak számára a közösségi platformok használatát. Az ausztrál példa gyakran hivatkozási alapként szolgál Párizsban is, még ha a gyakorlati megvalósítás ott sem mentes a vitáktól. A francia kormány számára a kérdés immár nem az, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem az, hogy a tiltás valóban képes-e kezelni egy alapvetően nevelési, kulturális és technológiai természetű problémát.
Szőlő utca: nem csillapodik a felháborodás, még a Fidesz szavazóinak 37 százaléka is felelősnek tartja az Orbán-kormánytA társadalom nagy része támogatja
A Harris Interactive piackutató cég által 2024-ben végzett felmérés szerint a francia lakosság 73 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy a közösségi médiához való hozzáférést megtiltsák a 15 év alattiak számára. Ez azt sugallja, hogy az intézkedés népszerű a franciák körében - még akkor is, ha a részletek és a megvalósítás módja körüli viták élénkek maradnak.
Ugyanakkor politikusok és szakértők megosztottak a kérdésben. Arthur Delaporte szocialista képviselő a TikTok kiskorúakra gyakorolt pszichológiai hatásait vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság elnöke bírálja ezt a tervet. Úgy véli, hogy a tiltás negatív hatással lesz a fiatalokra, ahelyett, hogy a közösségi oldalakat célozná, amelyek lehetővé teszik „a sokkoló tartalmak elterjedését, és közben nem biztosítanak elegendő erőforrást a moderálásra”. A képviselő a 15 éves korhatárt is megkérdőjelezi.
Akárcsak Serge Tisseron pszichiáter: „Az, hogy egy gyerek 15 éves korában fedezi fel a közösségi médiát, még nem jelenti azt, hogy nem alakít ki problémás használatot” – nyilatkozta december végén a Le Figaro konzervatív napilapnak. Hozzáteszi, hogy a tilalom „súlyosbíthatja a leghátrányosabb helyzetűek magányát”, mivel a kiváltságosabb helyzetű gyerekek más tevékenységekből is profitálhatnak majd.
Anne Cordier, az információs és kommunikációs tudományok egyetemi professzora a L'Humanité című lapban azzal érvel, hogy „a közösségi média betiltása megfosztja ezeket a tinédzsereket a felfedezés, az információ, a kultúra és a társas kapcsolatok terétől is”. Hozzáteszi: „Minden betiltás azt jelenti, úgy teszünk, mintha egy társadalmi probléma rendelettel megoldható lenne. Ez a digitális gyakorlatok gazdagságának elutasítása. Az oktatás feladása.”
