Minden bizonnyal továbbra is Donald Trump játszótere lesz a 2026-os év is, mivel 2025-öt is az ő döntései (vagy azok hirtelen és minden értelem nélküli megváltoztatása) körvonalazták. Igaz, el kell ismerni, hogy békekötésekben haladt, jelenleg fegyvernyugvás van Gázában is, ám ezek még mindig elég törékenyek, az orosz-ukrán béke pedig még messze nincs a célvonal közelében.
Geopolitikai elemzők egymásnak ellentmondó jóslatokkal állnak elő a jövő évre. Vannak, akik szerint a világ egy új hidegháborúban van, aminek egyik végén az Egyesült Államok, a másik végén Kína van, vagy a trumpi kavarások egy új világpolitikai szinteret létesítenek, amiben Amerika, Kína és Oroszország mind megkapja a maga játszóterét és azon belül azt csinál, amit akar? Vannak akik viszont úgy vélik, hogy Trumpnak nincsenek nagy geopolitikai tervei, hanem csípőből és érzésből cselekszik.
Vagyis: továbbra is marad a káosz és a hirtelen kanyarok.
Összeszedtük azokat a várható, 2026-os eseményeket, amik hatással lesznek a világpolitikára:
Háborúk
Minden bizonnyal az orosz-ukrán háború még jövőre is folytatódni fog, de nem csillapodnak a kedélyek Szudánban és Mianmarban sem. Oroszország minden bizonnyal tovább fogja tesztelgetni Európa és az Egyesült Államok türelmét további provokációkkal, és ebben Kína is részt vesz, ha az Északi-sarkvidékért folyó harcról van szó. Az Északi-sarkvidék geopolitikai fontossága óriási, mivel a klímaváltozás hatására olvadó jég új hajózási útvonalakat (Északnyugati-átjáró) nyit meg, hozzáférést biztosít gazdag ásványkincsekhez (földgáz, kőolaj, urán, lítium) és halászati területekhez, ami miatt felgyorsult a terület stratégiai és kereskedelmi pozíciójának fontosságáért folyó versengés. Ugyanakkor várhatóan a kibertérre és az űrre is még inkább kiterjednek a háborúk, amiket már nem csak földön, vízen és levegőben vívnak.
Eper, puncs, háború, csokoládé, avagy, már csak pár évet kell kibírni ittOrbán Viktornak máris igaza lett, ha Vlagyimir Putyinon múlik, 2026 csak a háborúról fog szólniVálasztások
Februárban Banglades nyitja a sort, az első választás lesz amióta 2024-ben Haszina Vazed kormányát, diáktüntetések hatására eltávolították a hatalomból. Március 8-án, Kolumbia folytatja, itt parlamenti választások lesznek, amik komolyan meghatározzák majd a májusi elnökválasztást, a kongresszusi erőviszonyok a kormányozhatóság kulcsaként. Április 12-én (várhatóan) Magyaroroszágon és ugyanezen a napon Peruban lesznek parlamenti választások. A dél-amerikai államban intézményi átalakítások is várhatóak (kétkamarás kongresszus). Május 31–én Kolumbiában eljön az elnökválasztás napja, Gustavo Petro nem indulhat újra, így valódi hatalomváltó választás elé nézhetünk. Etiópiában június elsején, Örményországban pedig 7-én lesz parlamenti voksolás. Svédországban szeptember 13-án járulnak az urnákhoz, Brazíliában pedig októberben elnököt választanak. Október 27-én a Kneyszet tagjairól szavaznak Izraelben, ahol az ellenzék még mindig polarizált, s ez esélyt ad Benjamin Netanjahunak arra, hogy megőrizze miniszterelnöki pozícióját. November 3-án az idén 250 éves Egyesült Államokban félidős választások lesznek, ezek pedig jelentősen befolyásolhatják a politikai látképet, mivel a Képviselőházba delegált képviselőkről döntenek. Gambiában december 5-én szavaznak az új elnökről.
Tizennégy hónap kitartással győztek a diákok, Szerbiában jön az előrehozott választásGeopolitikai csúcsok
Június 14–16 között lesz a G7-csúcs a franciaországi Évianban. A témák előreláthatólag Ukrajna, Kína, a vámok, energia és védelem körül forognak majd, általában itt áll össze a nyugati “közös minimum”.
Június 11–július 19 között lesz a FIFA-vb (USA–Kanada–Mexikó), aminek ezúttal lesz politikai dimenziója. És nem csak azért, mert Donald Trump a hőn áhított békedíját - ha már a Nobel-bizottságtól nem – megkapta a nemzettközi szövetségtől, hanem azért is, mert érdekes lesz a migráció és biztonság tekintetében, vagyis, kiket enged be és kiket nem Donald Trump Amerikába, és esetleg minek érdekében mivel másítja meg korábbi álláspontjait. Július 7–8 között rendezik majd meg a NATO-csúcsot Ankarában. 2026-ban a NATO-n belül a terhelésmegosztás, a keleti szárny, Ukrajna és a török szerep különösen erős keretezés lesz.
Kisorsolták a vb-csoportokat, Donald Trump pedig frissen alapított FIFA-békedíjat kapott közeli barátjától, Gianni InfantinótólDecember 14–15 között találkoznak a G20-ak Miamiban. Itt minden bizonnyal a kereskedelem, adósságválságok, szankciók, ellátási láncok lesznek a fő témák, és 2026-ban a vendéglista körüli diplomácia is külön érdekesség lehet majd.
