Sokak várakozása ellenére az Orbán-kormány végül nem rántotta félre a kormányt és az év végén se utalta át a közösségi közlekedés működtetésére ígért 12 milliárd forintot. Pedig, mint arról lapunk elsőként beszámolt, az erről szóló támogatási szerződést hétfőn személyesen kézbesítették a városházára három miniszter aláírásával. A pénz azonban nem érkezett meg a fővárosi számlára. Ehhez képest csaknem ugyanekkora összeget osztott szét a kormány 401 önkormányzat között az év utolsó napján településüzemeltetési támogatásként.
A főváros utolsó perces pénzügyi sakkozására az adott egyáltalán lehetőséget, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) nem vonta le a szolidaritási hozzájárulás decemberi soron következő 6,3 milliárdos részletét.
A főváros ugyanis ismételten azonnali jogvédelem eszközéhez folyamodott. Döntés ugyan nem született, lévén az ünnepekre tekintettel ítélkezési szünet van, de a kérelemnek önmagában halasztó hatálya van az elbírálásáig. 2025-ben az azonnali jogvédelemnek köszönhetően 36 milliárd forinttal kevesebbet fizetett be a főváros az előírtnál.
A városvezetés előtt két út állt az év utolsó napján: 12 milliárdos mínusszal zár a BKK és a BKV, ami egyúttal azt jelentette volna, hogy nem nyílik meg a 2026-os évre szóló folyószámlahitel keret, vagy ekkora összegű szállítói tartozást ütemeznek át 2026-ra. A városvezetés az utóbbi mellett döntött.
Csődbe akartak vinni minket, nem sikerült – mondta Karácsony Gergely, majd a középső ujjával bemutatott az Orbán-kormánynakA formailag is mínuszos zárás után ugyanis a BKK és a BKV vezetésének a kormány által felállítandó „bizottsághoz” kellett volna folyamodnia segélyhitelért a bérek kifizetése érdekében. A Népszava információi szerint Karácsony Gergely főpolgármester mindenképpen el akarta kerülni az „uzsorakölcsönt”, hogy megőrizhessék Budapest megmaradt szuverenitását, így inkább két lépésben elővarázsolták a túléléshez szükséges 12 milliárdot. Egyrészt a fővárosi önkormányzat áttolt 4 milliárd forint számlatartozást 2026-ra, átadva a pénzt a két közlekedési cégnek, míg a BKK és a BKV további 8 milliárd forint szállítói tartozást – üzemanyag, energia, beszállítói számlákat – ütemezett át a korábbi likviditási intézkedéseken túl.
Az átütemezett számlatartozás enélkül se kevés. (A NAV-tól is átütemezést kértek korábban.) Kiss Ambrus főigazgató korábbi közlése szerint 2026-ban 192 milliárdot kap a BKK-BKV, de ebből eleve 65 milliárdot tesz ki a 2025-ös évi banki finanszírozás visszafizetése. Erre jön rá most ez a 8 milliárd. A főváros áttolt számláit pedig abból a 40 milliárdos folyószámlahitelből kell visszafizetni, ami a sikeres nullszaldós évzárás nyomán megnyílhat az önkormányzat számára.
Karácsony Gergely: Az Orbán-kormány esztelen és kisstílű sarcpolitikájának következménye a Moody's döntéseCsakhogy a most áttolt számlatartozásokat várhatóan már januárban ki kell fizetni, ahogy a béreket és a most felmerülő költségeket is. Miközben pallosként lebeg az önkormányzat feje felett a szolidaritási hozzájárulás januári részlete, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint 11,7 milliárd forintra rúg. Az iparűzési adóelőlegek márciusi befizetése pedig még nagyon messze van.
2026-ban négy részletben összesen 97,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást szedne be az Orbán-kormány a fővárostól szolidaritási hozzájárulásként, illetve ezenfelül 5,3 milliárdot kérnek a Versenyképes járások program területfejlesztési alapjába.
Tehát 100 milliárd fölötti befizetést várnak a fővárostól, miközben a működés kiadásokra mindösszesen 40 milliárd forint állami normatívát kap az önkormányzat. Ilyen formán 63 milliárddal többet fizetnének be az államnak, mint amennyit kapnak. A főváros azonban nem akar nettó befizető lenni, így a 2026-os költségvetést eleve úgy tervezték meg, hogy ezt a 63 milliárdot nem fizetik be.
– Ennyi pénzt akkor se tudna a főváros befizetni, ha fele annyi busz, villamos és metró járna – hívta fel a figyelmet újévi videójában Karácsony Gergely, aki szerint a kormány 2026-ban sem tett le a tervéről: tönkre akarja tenni Budapestet. Három út maradt: a kormány felhagy ezzel a szándékával, erre azonban szerinte kevés az esély. A második lehetőség, hogy Budapest fizet, de akkor jelentősen csökkenteni kell a közszolgáltatásokat, de ebbe eddig se mentek bele. A harmadik út a kormány leváltása. Ha Budapest fellélegzik, akkor az ország is megkönnyebbül – tette hozzá a városvezető, aki szerint a főváros 2025-ben többször is példát mutatott az országnak, például Rákosrendező felvásárlásával, a Büszkeség menetével vagy éppen az a FreeSzfe, Iványi Gábor melletti kiállással.
Majd megismételte, amit a Karmelita előtt mondott még decemberben: „Budapestet eltolták a falig. Ha a kormány nem tesz le Budapest kirablásáról, akkor nem állnak meg a falnál és átmennek rajta”.
Eljött az utolsó nap, de nem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterei félre akarnák rántani a kormányt