Eljött az utolsó nap, de nem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterei félre akarnák rántani a kormányt

Hétfőn rohamléptekkel, személyesen kézbesítették a fővárosi önkormányzatnak a Lázár János közlekedési és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által aláírt, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által ellenjegyzett támogatási szerződést, miszerint az Orbán-kormány december 19-i határidővel kifizeti a fővárosnak az idei költségvetésben előirányzott 12 milliárd forintot a közösségi közlekedés működtetésére – tudtuk meg. Ez ugyan már a kontraktus aláírásakor is lehetetlen vállalkozás lett volna, hiszen

A szerda délután 2-kor esedékes bankzárásig van remény arra, hogy a főváros és a közlekedési cégei (a BKK és a BKV) az idén esedékes fizetési kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Ehhez azonban szükség van a 12 milliárdos közlekedési normatívára. Kedden délután azonban semmi jel nem utalt arra, hogy az Orbán-kormány fizetni fog.

Még a háttérben zajló szokásos telefonos üzengetés is elmaradt. Egyelőre a legutóbb gyors sikert hozó – bliccel az Orbán-kormány – kampány se vezetett eredményre. Akkor a hétfő reggel indított akció hatására délután már a főváros számláján volt a pénz. Most nincs így.

A városvezetés értetlenül figyeli a kormány tétlenségét. A közösségi közlekedésre fordított összeg alig 4 százalékát várjuk, ráadásul meg is ígérték, a szerződést is átküldték, de még így sem fizetik ki. Már ennyi sincs az államkasszában? – tette fel a költői kérdést Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki a Népszavának elmondta, hogy folyamatosan újraterveznek, de az államtól várt 12 milliárd nélkül nincs megoldás a kialakult pénzügyi helyzetre.

Eddig nem tette. A főváros ugyan benyújtott egy azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmet a bírósághoz, ami a törvény szerint halasztó hatállyal bír, de a kincstár májusban éppen egy ilyen helyzetben vonta le az akkori részletet a főváros számlájáról. Akkor külön bírósági döntés alapján kamatostól vissza kellett adniuk a jogsértően levont pénzt, így talán nem követik el ugyanazt a hibát.

Ha nem is vonják le a szola esedékes részletét, de nem érkezik meg a közlekedési támogatás, akkor a fővárosi önkormányzat és a két közlekedési cége nem tudja banki vagy szállítói tartozás nélkül zárni az évet. Ennek következményeként kérdésessé válik, hogy januárban megnyílik-e a 2026-os évre már aláírt 40 milliárd forintos folyószámla hitel, így nem garantálható, hogy a főváros ki tudja fizetni a jövő évre áttolt számlákat és a béreket. Nincs miből kihúzni az iparűzési adóelőlegek márciusi beérkezéséig.

Nem nyújt valódi megoldást az Országgyűlés által elfogadott segélyhitel sem. Ehhez ugyanis előbb a fővárosnak dönteni kellene a felvételéről, meg kellene állapodni a hitel fedezetéről, a kormánynak határozatot kell hoznia a hitel futamidejéről, kamatáról. Mindez aligha lesz meg a januári fizetésnapig. (A kormány egyébként is csak a dolgozók munkabérét akarja kifizetni, de a buszok üzemanyagát vagy a metrót hajtó villanyáram költségét nem.) Még jobban elhúzódna az ügylet, ha a városvezetés nem lenne hajlandó élni ezzel a számos szempontból rendkívül hátrányos pénzügyi lehetőséggel és helyette Sára Botond főispán kérné ezt a törvény adta kiskaput kihasználva.

A pénzpiacok mindenesetre már beárazták a bizonytalan pénzügyi helyzetet: a Moody’s Ratings nemzetközi hitelminősítő befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába minősítette le Budapestet. „Budapest magával ránthatja a kormányt is” – figyelmeztetett sokadszorra Kiss Ambrus, aki szerint a leminősítés a gyakorlatban semmilyen következménnyel nem jár a fővárosra, hiszen eddig sem vehetett fel hitelt, sőt a cégei sem, de ezzel együtt siralmas bizonyítványt állít ki arról, hogy egy politikai vita hová vezethet. A leminősítés indoklásában kiemelik, hogy a kormány és a főváros közötti intézményes vita a várakozás ellenére sem rendeződött, a törvényben rögzített kötelezettségek sem teljesültek, a szolidaritási hozzájárulás sokszorosára emelkedett, az uniós forrásokhoz pedig nem jut hozzá a főváros. Mindez együtt állította nehéz likviditási helyzet elé az önkormányzatot.

A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a Moody's októberben még megerősítette a besorolásukat, az akkori egyeztetések alapján kijelenthető, hogy a piacok ezt a politikai vitát árazták be. Ez akár már januárban megváltozhat a főigazgató szerint, hiszen akkor ismét vizsgálják majd a hitelminősítők Budapest pénzügyi helyzetét. Igazi tétje akkor lesz, ha változik az önkormányzati finanszírozási rendszer, illetve a legnagyobb ellenzéki párt győzelme esetén – ígéretüket betartva – eltörlik a szolidaritási hozzájárulást. A Népszava kérdésére válaszolva a főigazgató elmondta, hogy Rákosrendező ügyét ez nem érinti, hiszen az új negyedet nem a főváros készül felépíteni, így hitelt sem vennének fel ilyen céllal.