Nem nagyon érdemes már az elmúlt év történéseivel foglalkozni, mert semmilyen tanulsággal nem szolgálnak számunkra az idénre. Már csak azért sem, mert 2026 nem lesz hasonlatos egyetlen korábbi választási évhez; a demokráciának nevezett 35-36 évünkben ugyanis soha hasonlóval nem találkoztunk.
Mégis, kiindulópontként
vegyünk elő néhány orbáni idézetet, csak azért, hogy lássuk, a szavaknak immár semmi jelentőségük nincs; mindenki azt mond, amit akar, egyáltalán nem kell ragaszkodni a valósághoz,
vagy épp a tegnapi szavainkhoz, és ha ezt lehet fokozni, ez még inkább így lesz az idén.
Ugye azt láttuk, hogy a mi visszafogott miniszterelnökünk 2025-ben egyszer csak úgy döntött, fűnek-fának nyilatkozik... Illetve csak a fűnek, ha ezen a saját közegét értjük. Másként: beszállt a kampányba. Mit beszállt, lényegében átvette azt, mert igazából nem bízik senki másban, csak saját magában. És most mégis azt mondja, ő nem kampányol, mert ő nem egy versenyfutásba nevezett be, sokkal inkább egy széles körű egyeztetésre és az ország jövőjének megvitatására fókuszál – így próbálja elhatárolni magát a klasszikus agresszív kampánykommunikációtól.
De elég egyértelmű, hogy semmitől és senkitől nem határolta el magát, legalábbis azoktól a dolgoktól, amelyek az ő oldaláról érkeztek. Mert ha elhatárolódó kedvében lenne, mindenképpen megtenné, minimum Menczertől, Takács Pétertől, és még sorolhatnám, de Kocsis Mátétól feltétlenül. Kocsis helyenként Menczeren is túltesz, és ez aligha lehetne így Orbán biztatása nélkül; vegyük csak azt a példát, amit Magyar Péter édesanyjával kapcsolatban mondott. Azt állította ugyanis, hogy „jogász körökben, meg bírósági körökben elég közismert, hogy Magyar Péter édesanyja ilyen alkoholmámoros bulikon szokta befolyásolni a saját fia érdekében a kollégákat”.
Mi tagadás: kevés ennél otrombább megszólalást találni, amely egyszerre festi le az ellenzéki vezető anyukáját korrupt, bírókollégáit kihasználó személyként, a bírókat pedig részeges, becsapható, megvesztegethető emberekként. És mindezt azért, mert egy szennylapot átmenetileg eltiltottak a terjesztéstől. Hol volt e kijelentés után Orbánnak az ország jövőjére fókuszáló világa?
Sehol. És így lesz az idén is. Bő három hónap választ el bennünket a 2026-os választásoktól. Ha lesznek egyáltalán. Ha szavazni kellene arról, hogy lesznek-e, bizony nem tudom, hova tenném a voksomat. A kormányoldal, Orbán vezetésével, ma azt hazudja, hogy a Fidesz nagy fölénnyel vezet. És igen, azt állítom: hazudik, mert biztos, hogy nincs így. Márpedig, ha be akarnak csapni egy országot, akkor biztosan nem szeretnének találkozni a valósággal. És ehhez elég egy olyan történés, amely tovább fokozza a rendeleti kormányzás rendkívüli állapotát; ne felejtsük el, hogy azt már meghosszabbították, egészen májusig, valójában teljesen indokolatlanul. Ha tehát egyetlen tanulságot le akarunk vonni az elmúlt esztendőből, akkor akkor az csak annyi lehet: fokozódni fog a gátlástalan hazudozás, a hatalom megtartása érdekében.