A terveket még senki nem látta, de az Orbán-kormány már üzleti partnert keres, tavaszig dönt a Diákvárosról

Modern 2-3 fős szobák elsősorban a magyar hallgatók igényeire alakítva, a nemzetközi diákoknak inkább egy fős szobák. Mindez apartmanos rendszerben, 2-3 szobánként közös konyhával és fürdővel. A diákoknak szánt apartmanokon túl, önálló mini-garzonokat is kialakítanak kezdő tanároknak, kutatóknak, doktoranduszoknak, ahol akár párral, kisebb családdal is lehet élni – vázolta a Diákvárosról szóló kormányzati elképzeléseket Varga Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége Kollégiumi Vezetők Kollégiumának tavaly decemberi rendezvényén, ahol azt is elárulta, hogy a Diákvárosban 10-12 ezer hallgató számára biztosítanának kollégiumi elhelyezést több mint 30 hektárnyi területen, amelyet idén vett át a Tudás Tér Alapítvány. A beruházást egy beruházó partner bevonásával, közösen valósítanák meg. A fórumon tárgyalásos pályázatról beszélt, amelyet januárban indítanának, februárban kérnék be az üzleti terveket és márciusban már eredményt is hirdetnének. 

Csakhogy tavaly novemberben még arról beszélt, hogy a „nyílt pályázat lesz, amelyre az év végéig üzleti tervvel lehet jelentkezni és januárban már azokkal tárgyalunk, akik a leggyorsabban, a legfenntarthatóbban és a legjobb szolgáltatásokkal tudják felépíteni ezt az új közösségi teret”, ahol

„modern szobák, üde közösségi terek, sportpályák, vibráló egyetemi élet várja” a hallgatókat. Ez egyértelműen arra utalt, hogy már a kivitelezőt keresik. Akkor azt is mondta, hogy a következő években már meg is nyílnak az első férőhelyek.

A diákoknak és a kollégiumi vezetőknek előadott kampánybeszédekben szereplő ütemezés erősen kérdéses. Az összes állami magasépítési beruházás megvalósításáért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) legalábbis semmit sem tud az egészről, márpedig a tenderek kiírása a tárca feladata lenne. Persze az is lehetséges, hogy megkerülik Lázár Jánost. Egy napokban küldött rövid üzenetben mindenesetre maga az államtitkár is elismerte, hogy „még nincsenek készen a tervezéssel,

egyelőre partnert keresnek a beruházáshoz”.

Holott az Orbán-kormány által tavaly augusztusban bejelentett nagyszabású, 2035-ig szóló, 49 ezer milliárd forintos nemzeti beruházási keretprogramban 300 milliárdos tételként szerepel a Diákváros az ÉKM égisze alatt. Kapcsolódó tételként bekerült a szintén a Ferencváros és Csepel határára tervezett evezősközpont is 12 milliárddal és a Fidesz csepeli erős embere Németh Szilárd - akit ugyan az idei választáson már el se indítanak - által még 2022-ben az előző választás előtt kampányban beharangozott 36 hektáros rekreációs közpark is 25 milliárddal. Németh akkor Csepel aranykorát ígérte, ha „a választások után marad a jelenlegi kormány”. A kormány maradt, de a park kialakításához még hozzá se láttak. Az új ígéret szerint 2025-2030 között valósítanák meg. Erről még annyit se hallani, mint a Diákvárosról.

Az Orbán-kormány 2024-ben az akkor induló önkormányzati ciklus elején húzta elő a Diákváros projektet, a hirtelen fellelt megfizethető lakhatás tematika részeként. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője rögtön nagy hévvel be is jelentette, hogy a kormány döntött: megépül a Diákváros. Akkor decemberben egy salátatörvénybe rejtve Tudás-Tér Alapítványra módosították a kínai egyetem fejlesztésére létrehozott alapítvány nevét, illetve arról is rendelkeztek, hogy a 2021-ben eredetileg a Fudan Alapítánynak adott 600 millió forintos tőke, 6 milliárd forint értékű fejlesztési forrás és a csaknem 13 milliárdos értéken nyilvántartott összesen 17,8 hektárnyi ingatlant mellé az állam kisajátítsa a fejlesztési területen lévő fővárosi és IX. kerületi önkormányzati tulajdonú forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanokat. Azóta ez is megtörtént.

Ferencváros 22 forgalomképes ingatlanáért némi alkudozás után összesen 3,5 milliárdot fizetett az állam. (A fővárosi önkormányzat egy 4800 négyzetméteres területet adott át 400 millió forintért.) Baranyi Krisztina polgármester ígéretet kapott arra is, hogy bevonják őket az új Diákváros tervezésébe. Az akkor bemutatott vázlattervek ugyanis csak nyomokban emlékeztettek az eredeti Snohetta-tervekre. Ám a kerület később hiába érdeklődött, nem kaptak választ. Baranyi Krisztina a Népszava kérdésére elmondta, hogy arról is érdeklődött: mennyit fizet az állam a projekt területén kialakított építési telkekbe bevont több kerületi önkormányzati tulajdonú közterületért. Másrészt azt sem szeretnék, ha a Karácsony Gergellyel közösen átkeresztelt part menti utcák beépülnének. (Az utcákat a kínai kormány által nem igazán kedvelt személyekről Dalai Láma, Szabad Hongkong, Hszie Si-kuang püspök, illetve Ujgur Mártírok útjára nevezték át még 2021-ben.) Egyik kérdésükre sem kaptak választ.