egészségügy;kivizsgálás;kórházi fertőzés;Ágyi poloska;Országos Korányi Pulmonológiai Intézet;

Bürokratikus válaszokkal szerelik le a beteget, ha esetleges kórházi fertőzésről tesz bejelentést

Tanmese a szélmalomharcról, mennyire veszik komolyan a hatóságok Magyarországon, ha valaki hivatalos útra terelné, hogy vélhetően ágyi poloskák csípték meg egy kórteremben.

Hónapok óta nincs érdemi következménye annak az esetleges kórházi fertőzésnek, amelyet lapunk munkatársa jelzett: az érintett intézmények ugyan külön-külön reagáltak, a felelősség azonban minden szinten elakadt.

Az eset még tavaly szeptemberben történt, amikor a Népszava újságírója egy alvásvizsgálaton vett részt az Országos Pulmonológiai Intézet XII. kerületi telephelyén. A vizsgálat rendben lezajlott, azonban a hazatérést követően ágyi poloska-szerű csípéseket fedezett fel magán. Mivel ilyen tünetek korábban nem jelentkeztek, felmerült annak lehetősége, hogy kiváltó okuk az intézményben töltött éjszaka volt. (Sem előtte, sem az azóta eltelt közel négy hónap alatt nem jelentkeztek hasonló tünetek.)

Természetesen nem állítjuk, hogy kórházi fertőzés történt, a bejelentés(ek) célja kizárólag az volt, hogy az esetleges összefüggéseket az illetékes hatóságok kivizsgálják.

Első lépésként a kórház vezetője előtt tettünk panaszt. A válasz rendkívül gyorsan megérkezett: Bogos Krisztina tájékoztatása szerint szeptember 8-án helyszíni szemlét tartottak az érintett kórteremben, ahol nem találták nyomát ágyi poloskának. A dokumentumból kiderül, hogy a vizsgálat kiterjedt az ágyra, az ágyneműre, az ágyneműhuzatra és a matracra. Indokolása szerint sem a dolgozók, sem az azóta ott fekvő tartózkodó betegek, nem számoltak be ilyen panaszról, így szeptember 8-án nem volt igazolható fertőzöttség az osztályon.

Egy, a területre rálátó, kifejezetten a kórházi fertőzések kezelésével foglalkozó forrásunk is megtekintette a levelet. A folyamatot nemes egyszerűséggel „kamuvizsgálatnak” nevezte, a többi közt azért, mert a válaszból nem derül ki, hogy a helyszíni szemlén részt vett-e az intézmény által megbízott gázmester. Kifogásolta azt is, hogy a vizsgálat milyen kevés ideig tartott. 

Magában a határozatban is van egy, laikus számára is könnyen észrevehető ellentmondás. Mint Bogos Krisztina fogalmazott: „Az ápolók minden beteg távozását követően azonnal lecserélik az ágyneműhuzatot, a szennyest a mosodába küldik. Ön 2025. szeptember 3-án a 6. kórteremben feküdt, ezt a kórtermet a Kórházhigiénés Osztály munkatársai alaposan átvizsgálták (ágy, ágynemű, ágyneműhuzat, matrac) és nem találtak ágyi poloska jelenlétére utaló jeleket.” Ebből pedig értelemszerűen következik, hogy a szeptember 8-án lefolytatott ágynemű-vizsgálat során nem találtak ágyi poloskát, ugyanis a használt, esetlegesen fertőzéssel érintett ágyneműhuzatot már szeptember 4-én a mosodába küldték. A kórház emellett arról sem adott tájékoztatást, keresték-e a többi beteget, hogy tapasztalnak-e magukon tüneteket. A kapcsolatfelvétel már csak azért is indokolt lett volna, mivel senkitől sem várható, hogy a kórháznál magától jelentkezzen. Mindezek alapjaiban kérdőjelezik meg a lefolytatott vizsgálat alaposságát és hitelességét.

Az ügyben rendőrségi feljelentés is történt, mivel felmerülhetett a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja. A vonatkozó jogszabályok értelmében ugyanis az egészségügyi intézmény fenntartójára hárul a fertőtlenítés vagy a kártevőirtás kötelezettsége. A törvények előírják egyebek mellett az infekciókontrollt is.

Az ügyben illetékes XII. kerületi kapitányság bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést. Nagy Zsolt bűnügyi osztályvezető a dokumentumban úgy fogalmazott, hogy 

„a rovarcsípések keletkezési ideje megegyezhet a kórházban való tartózkodás időintervallumával, de az intézményben napi szinten fennálló nagyobb számú személyforgalom miatt fokozottan előfordulhat esetleges csípést okozó rovarok megjelenésének lehetősége.”

Az indokolás több ponton kérdéseket vet fel, mivel a határozat nem zárja ki az időbeli egybeesést, márpedig ilyenkor a törvények értelmében el kell rendelni a nyomozást – ugyanis ehhez már a bűncselekmény gyanúja is elegendő. Azt pedig aligha kell részletezni, mitől teljesen bornírt azon érvelés, miszerint ha sokan járnak egy kórházba, akkor nem is kell a kártevők ellen védekezni. A feljelentés elutasítása elleni panasztétel megtörtént, azonban hónapok óta nem érkezett semminemű visszajelzés ennek sorsáról, mint ahogy arról sem, hogy elrendelték-e a nyomozást, avagy sem. A kerületi ügyészség – külön megkeresésre – október óta ugyancsak néma.

A kórházi fertőzéseket Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja – jelen esetben a XI. kerületi hivatal az illetékes, bejelentést tettünk ott. Kátai Krisztina Magdolna közegészségügyi-járványügyi felügyelő szeptember tizenhatodikai tájékoztatása szerint a hivatal megkapta a bejelentést, azt vizsgálják, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Az eljárás állásról azóta sem érkezett visszajelzés.

A társadalom reálisan méri fel a gazdasági szuverenitást fenyegető veszélyeket.