Felmérést készített a Szuverenitásvédelmi Hivatal egykori III/III-as vezette kutatóintézete, hogy a magyarok nem szeretik a külföldi többségi tulajdont

A magyarok szerint nincs helye külföldi többségi tulajdonnak a stratégiai ágazatokban - közölte a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült legújabb közvélemény-kutatás eredménye alapján.

A volt III/III-as Horváth József vezette Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatás alapján azt közölték, hogy a legalapvetőbb ágazatokat (például élelmiszeripar, kiskereskedelem, energiaszektor) a magyarok szerint magyar kézben kell tartani, míg a külföldi többségi tulajdon szuverenitási kockázatot jelent. A felmérés szerint a társadalom reálisan méri fel a gazdasági szuverenitást fenyegető veszélyeket: a nemzeti tulajdon erősíti Magyarország ellenálló képességét, míg az idegen stratégiai befolyás az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó szektorokban a kiszolgáltatottságot növeli.

A közlemény tartalmazza, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - ahogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a korábbiakban rámutatott - a gazdasági kényszer megteremtését azonosította a külföldi befolyásolás egyik leggyakoribb csatornájaként. Idegen szereplők - közvetlen beruházások révén - erős függőségi viszonyt alakíthatnak ki a stratégiai szektorokban, az állami vállalatokban és a kritikus infrastruktúra üzemeltetésében annak érdekében, hogy negatív hatást fejtsenek ki a célba vett országra.

A közvélemény tisztában van a külföldi gazdasági befolyással járó kockázatokkal, és a kritikus infrastruktúra tekintetében a szuverenitás megőrzésének egyik fundamentumaként tekint a magyar tulajdonra - olvasható az állítás. Ennek megfelelően a megkérdezettek elsöprő többsége úgy látja, hogy az élelmiszeriparban (85 százalék), a kiskereskedelemben (81 százalék), az energiaszektorban (80 százalék), az építőiparban (78 százalék) és a pénzügyi szektorban (70 százalék) magyar többségi tulajdonra lenne szükség. A válaszadók szintén magas arányban tartanák magyar kézben a hadiipart, a légi forgalmi szektort, a telekommunikációs ágazatot, valamint a médiát.

Hazánk kiszolgáltatottságának elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a kulcságazatokban külföldi politikai és gazdasági érdekcsoportok szempontjai helyett a magyar lakosság érdekei érvényesüljenek. Nem meglepő, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) úgy látja, hogy erősíti Magyarország ellenálló képességét a magyar többségi tulajdon a szóban forgó szektorokban - közölték.

Mint ismeretes, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet nagyjából teljes munkásságát sajátos megvilágításba helyezi, hogy vezetője az a Horváth József, aki pályafutását a Kádár-rendszerben, a Belügyminisztérium III/III-4-b. alosztályán kezdte. Az alosztály feladata a „szektásnak” minősített, egykori és aktív párttagokkal, trockistákkal, álbaloldalinak minősített személyekkel szembeni elhárítás volt. Azon túl, hogy az állambiztonsági szerven belül a III/III-asokat nevezték a legklasszikusabb értelemben besúgóknak, a belső hierarchia legalján is ők álltak, lévén a III/I-nél a nyelveket beszélő, intellektuálisan fejlett, hivatásos titkosszolgák, a III/II-nél pedig a kémelhárítók dolgoztak, a III/III pedig az úgynevezett belső elhárítással, tehát a saját állampolgárok megfigyelésével foglalkozott.

Amikor Lánczi Tamást, a közpénzmilliárdokkal kitömött Szuverneitásvédelmi Hivatal vezetőjét - egyben korábbi propagandistát - megkérdezték Horváth József múltjáról, közölte, hogy őt mindez nem érdekli: „Nem azt vizsgálom, hogy mit csinált valaki 1989-ben vagy 1994-ben, engem az érdekel, hogy mit fog csinálni az én hivatalomban. Én maximálisan meggyőződtem arról, hogy Horváth József a hivatalomnak és a magyar nemzetnek szolgálatára lesz” - nyilatkozta az RTL Híradónak még 2024 szeptemberében.