Nem csupán a módszertani alapossággal készült felmérések tanúskodnak arról, hogy a negyven év alattiak körében roppant népszerűtlenek a hazai kormánypártok. Elmehetünk koncertre, fesztiválra vagy úgyszólván bármilyen ifjúsági rendezvényre: különösen a kegyelmi botrány kipattanása óta nagy valószínűséggel felzúg körülöttünk a „mocskos Fidesz” rigmus. A fiatalok jól láthatóan jövőtlennek érzik magukat az orbáni tekintélyelvű rendszer által tönkretett Magyarországon, s akik eddig nem távoztak közülük külföldre, minden korábbinál hangosabban fogalmazzák meg a hatalomváltás iránti igényüket.
A kormányzati agytröszt természetesen tisztában van vele, hogy a közállapotokkal, illetve saját boldogulási esélyeikkel elégedetlen ifjak jelenthetik a legnagyobb veszélyt áprilisban az ancien régime-re nézve. Az élhetetlenné tett országban a jelenlegi kabinet megpróbál tehát legalább a lakhatási válságra választ adni. Ám minden elemében inadekvát választ, mint látni fogjuk.
A fix 3 százalékos kamatozású lakáshitel deklarált célja ugyanis az, hogy az életbe frissen kilépett ifjú emberek mielőbb saját tulajdonú ingatlanhoz jussanak. Az Otthon Start program iránt eleve kétségeket ébreszthet, hogy nem jár beköltözési kötelezettséggel, következésképpen szélesre tárja a kaput a spekulatív ingatlan-befektetők előtt, akik számos fiatallal ellentétben ráadásul az önerőt is mellényzsebből előteremtik.
Ennél is érdekesebb kérdés, vajon az Orbán-kormány miért erőlteti a saját tulajdonú első ingatlan megszerzését, például a megfizethető szociális bérlakások tömeges építtetése helyett. Az első kézenfekvő válasz az a magyaros kivagyiság, amelynek Lázár János emlékezetes módon hangot adott esztendőkkel ezelőtt: „akinek nincs semmije, az annyit is ér”. Az ásatag hazai értékrendet vallók sajnálatos módon státuszszimbólumokban gondolkodnak, a felnőtt férfivá válás talán legfontosabb ismérvét pedig a saját tulajdonú lakóingatlanban látják. Az Orbán körül sertepertélő kampányguruk nyilván a fiatalok hiúságára bazíroznak, és azt remélik, az Otthon Start program jóvoltából első lakásukat felmutatni képes pályakezdők hálásak lesznek majd miniszterelnökünk pártjának a legközelebbi voksoláskor.
Praktikus szempontok sem szólnak a saját tulajdonú ingatlan mielőbbi megszerzése mellett. A munkaerőpiac abban az értelemben is gyökeresen átalakult, hogy a munkavállalótól elvárják a mobilitást, vagyis képesnek kell lennie akár távoli utazásokra is a munkavállalás érdekében. (Hazánkban egész térségek szegényedtek el a szóban forgó mobilitás hiányában.) Nem sokkal könnyebb-e ezt kivitelezni egyik bérlakásból a másikba költözve, miáltal ráadásul a dolgozóval tarthat a családja is? És ha már család: számos bántalmazó kapcsolatból menekülő nőt ismertem, aki hiába vált el a férjétől jogilag, tényleges szabadulását nagyban megnehezítette a férfival közösen birtokolt ingatlan.
Nem vitás, a lakhatási szegénység iszonyatos mértékű hazánkban. De az Orbán-kormánynak röghöz kötés helyett inkább bérlakás-programban kellene gondolkodnia, ha ténylegesen segíteni akar a fiatalokon.