Százmilliárdok várhatók a „minőségi” magyar kultúra megteremtésére, egyetlen aprócska ára az állami irányítás

Ahogyan az elmúlt két évben, úgy ezúttal is a „független, sokszínű, minőségi és pozitív alkotói körülmények” megteremtését ígéri az új, 2026-os előadó-művészeti támogatások (EMET) kiírásával a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Az intézmény decemberben kiadott közleménye szerint 3 milliárdos keretösszegre jelentkezhettek a Pest Vármegyei Kormányhivatal által hatósági nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek és a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek is. Az egyedi támogatási igényeket nyolc kategóriában december 23-ig nyújthatták be az érintettek: nevezetesen a kiemelt művészeti értékekkel bíró szakmai programok támogatására, az ifjúsági művészeti programok támogatására, a vidéki operajátszás erősítése érdekében a vidéki nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek operajátszásának támogatására, a nemzetközi térben, illetve nemzetközi szereplők bevonásával megvalósuló, kiemelt előadóművészeti jelentőséggel bíró programok támogatására, a szakmai fesztiválok támogatására, a szabadtéri színházak erősítése érdekében megvalósuló kiemelt előadóművészeti jelentőséggel bíró programok támogatására, szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységekre, konferenciákra és közösségépítő programok támogatására, a határon túli előadóművészeti szervezetek támogatásán kívül.

Büfének igen, sok függetlennek nem jut

A legutóbbi, 2025. júniusában kiírt, 4 milliárd 350 millió forintos előadó-művészeti támogatásokhoz képest az új EMET-ben ezúttal 3 milliárdos keretösszeg áll rendelkezésre némiképp szigorúbb, pontosabban meghatározott feltételek mellett. Az, hogy ez mire és kinek lesz elég, majd a támogatások elbírálásánál derül ki, mindenesetre az ideológiai irány láthatóan nem változott, annak ellenére, hogy az elmúlt évek alatt sem lett különösebben világos, mit is ért a Kulturális és Innovációs Minisztérium a „sokszínű, minőségi és pozitív alkotói körülmény” megteremtésén. „Jelen támogatási konstrukció keretében ösztönözni kívánjuk a szervezetek misszióját a kulturális értékeink megóvásában, minél szélesebb körű megismertetésében és átörökítésében, valamint az új értékek létrehozásában” – fogalmaz a pályázat szövege, az irányt pedig Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter legutóbb többek között egy, a közmédiának adott interjúban a Mindenki karácsonya nevű rendezvényen, Mogyoródon tisztázta decemberben, miszerint a magyar kultúra „legfontosabb pillérei a kereszténység, a határokon átívelés és a néphagyományok”.

Az, hogy a „sokszínű, minőségi és pozitív alkotói körülmények” mellett a „független” hogyan fér majd meg mindemellett, azt már 2025-ben a minisztérium a gyakorlatban is egyértelművé tette: miután Hankó Balázs 2024-ben, a függetlenekkel kapcsolatban kijelentette „senki ne várja tőlünk, hogy alapvető értékeket gyalázó produkcióknak örvendezzünk csak azért, mert most éppen ez az irány Európa más országaiban”, ígéretét be is tartotta, hiszen nem kapott támogatást a független színházi világ több, a közönség által elismert szereplője sem, úgymint Pintér Béla és Társulata, a TÁP Színház, a Káva, a Kerekasztal, a Jurányi Ház, a Füge, az Apertúra, a KV Társulat, valamint a Stereo Akt, nem utolsó sorban a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) állami irányítás alá vonása után létrejött Freeszfe Egyesület sem. Miután a támogatottak listája 2025 augusztusában nyilvánosságra került, Nagy Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) ügyvezetője a közösségi médiában értékelte a minisztérium döntését, mondván ezzel „ismételten azt sugallják, hogy nemzeti vagy kiemelt státusszal kell rendelkezni ahhoz, hogy sikeresen tudj pályázni. Ha független- minősítéssel nem rendelkező- szervezetként azonosítod magad, nincs esélyed, hogy közpénzekhez jussál.” Nagy Zoltán szavait alátámasztotta az is, hogy a nyilvánosságra hozott lista alapján kiderült, a független színházak 91 pályázatából csak 7 kapott támogatást, az is alig több, mint 10 millió forint értékben összesen, ellenben 20 milliós támogatáshoz jutott például a kaposvári színház büféjét üzemeltető KAP Kulturális és Gasztronómiai Kft., amely az egykor Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó Elios Zrt.-nek volt résztulajdonosához, Orbán Andráshoz kötődik.

Hangzatos ígéret 

Az új, decemberben kiírt támogatás kapcsán a minisztérium közleményében fontosnak tartotta ismét hangsúlyozni, az elmúlt 15 évben 650 milliárd forintnyi kulturális fejlesztést vitt véghez az állam, a következő időszakban pedig további 850 milliárd forintnyi összeget tervez erre fordítani – ami a választások előtt három hónappal hangzatos ígéret, de emellett papíron kompenzálhatja azt is, hogy a 2025-ös év nem az elköltött több száz milliárd látható eredményeitől volt hangos, hanem sokkal inkább a magyar kulturális szféra ezer sebből vérző területeiről: több csődközelbe került független színházi társulatról, külföldre vándorolt írói hagyatékokról, az öt prominens fővárosi kulturális intézmény fejlesztésére is létrejött Közgyűjteményi Központ egy év után egyelőre sehova nem tartó tervéről, több kulturális intézmény siralmas állapotáról (pl. az Iparművészeti Múzeum évek óta tolódó felújítása) valamint többek a közgyűjteményekben dolgozók tarthatatlan munkakörülményei és alacsony bére miatti tüntetésekről.

Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár a közösségi médiában január 5-én újfent bejelentette a szavaival élve „jó hírt”: január elsejétől életbe lépett a 15 százalékos béremelés a kulturális területeken dolgozó szakemberek számára, utalva arra a támogatásra, amelyre a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete már az októberi kormányzati bejelentés alatt „felháborító cinizmusként” értékelt és amelyet követően aztán többek között levéltárosok és könyvtárosok hetekig tüntettek a megalázóan alacsony bérek kielégítő emelése érdekében.

Kormány által előre ellenőrzött produkciók

Hasonló módon nem adott maradéktalan elégedettségre okot a Petőfi Kulturális Program 2.0 bejelentése, amelyre december 17-től egészen január 20-ig regisztrálhatnak a művelődési házak. A támogatással kapcsolatban Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár úgy fogalmazott a TV2 Mokka című műsorának adott interjúban, hogy a támogatás célja, hogy a nagyvárosokon kívül a kisebb településeken is elérhetőek legyenek az „értékalapú, minőségi kulturális szolgáltatások”. A művelődési házak országos fejlesztésére létrejött program célja nemcsak az intézmények által kínált programok széleskörű elérhetővé tétele volt, hanem az is, hogy azokat szakemberekkel töltsék fel. Závogyán elmondása szerint ez a jogszabályi módosítások és képzések következtében sikerült véghezvinni – többek között azzal, hogy 2020 óta minden önkormányzat számára kötelező a közművelődési szakember foglalkoztatása és a művelődési házak rendszeres nyitvatartása. A törekvés ismét jól mutat papíron, ugyanakkor Závogyán maga is külön kiemelte, a támogatás nem pénzbeli juttatást jelent, hanem valójában államilag finanszírozott, nem mellesleg előre ellenőrzött kulturális szolgáltatásokat. „Ez a garancia arra, hogy minőségi kulturális alapú szolgáltatás valósul meg” – mondta az államtitkár. Závogyán kijelentésére a közösségi médiában nyilvános bejegyzésben részben Halmai Róbert író, a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is reagált:

„A közművelődési intézmények pályázhatnak a Petőfi Kulturális Program 2.0-ra Igazán jó ebben a hírben az, hogy pénzt egy fillért sem kapunk, de legalább a kormány által előre ellenőrzött produkciókat tudunk meghívni! Nekünk nem kell gondolkodni azon, hogy mit szeretnének a helyi közösségek, majd a kormány megmondja azt nekünk! Köszönjük! A pénzt pedig a kormány által amúgy is jól támogatott intézmények kapják! Mi ez ha nem dupla öröm?!”.