„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvénybe foglalja, hogy minden választópolgárra azon párt törvényjavaslatai vonatkozzanak, mint törvény, amely pártra a választások alkalmával szavazott?” – áll a tavaly legkorábban, január 13-án benyújtott országos népszavazási kezdeményezésben, melyet értelemszerűen elutasított a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A magánszemély által beadott kérelem komolyságát jelzi, hogy ezek után nem indult semmiféle felülvizsgálati eljárás, ami a kérdés értelmetlenségének tükrében teljesen érthető.
Hasonlóan, már a benyújtás pillanatában is értelmetlennek látszó referendum-kezdeményezésből úgy fél tucat akadt, ám az NVI elnökének, illetve az NVB-nek ezekkel ugyanúgy foglalkoznia kellett, mint a többivel. A grémiumnak a 2024-esnél több feladat jutott tavaly – derült ki a Népszava gyűjtéséből –, hiszen míg 2 éve 17, addig az elmúlt évben 39 népszavazási kezdeményezést kellett véleményezniük és elbírálniuk. Ez még mindig a negyedik legalacsonyabb kérelemszám a 2014 januárja óta hatályos népszavazási törvény életbe lépése óta, a csúcsot 2017 jelentette, amikor 132 kezdeményezést kellett elbírálnia az NVI elnökének, illetve az NVB-nek.
A tavalyi referemdum-javaslatok közül egyedül a Jobbik egyik kezdeményezése jutott el az aláírásgyűjtésig, a párt képviselői karácsony előtt 100 ezer körüli támogató szignót adtak le kezdeményezésükhöz, hogy december 24. legyen munkaszüneti nap.
Az aláírásgyűjtő íveket jelenleg az NVI vizsgálja, ha meg lesz a szükséges szignószám, a parlamentnek foglalkoznia kell a kérdéssel. A Jobbik másik próbálkozását, mely felfüggesztené a devizaalapú kölcsönszerződések bedőlése miatti végrehajtási eljárásokat, míg a parlament nem hoz egy törvényt, mely összhangban áll az Európai Unió Bíróságának ítéletével elutasította az NVB, emiatt a párt jogorvoslati eljárást indított. Ugyanebben a témában próbálkozott a Mi Hazánk is, hasonló végkifejlettel.
A Tisza Párt munkaszüneti nappá nyilvánítaná december 24-étHa ezen múlik, Magyarországon csak álom marad a szabad karácsony, 200 ezer helyett még hétezer aláírásnál sem tart a népszavazási kampányA parlamenti formációk közül a DK Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán nyújtott be népszavazási kezdeményezéseket, az elsőt a beadványt jegyző Gyurcsány Ferenc lemondása miatt azonnal vissza is dobta az NVI, a megismételt próbálkozásról még nem született végleges határozat. Kisebb kamupártok is megjelentek beadványaikkal, a kampányfinanszírozási anomáliák miatt elhíresült, a pandémia alatt konteóiról ismertté vált Gödény Györgyhöz köthető Normális Élet Párt többször is megpróbálkozott a kötelező oltások eltörlését kezdeményező beadvánnyal, rendre mindhiába. Míg az Irány a Jövő Párt a gyűlöletkeltő hirdetése és a dohánykereskedelem Nemzeti Dohányboltokra szűkítése ellen, valamint a természetes személyek hangjának és arcának felhasználását előzetes beleegyezéséhez kötő törvény mellé próbált referendumot indítani, utóbbi eljárások még nem zárultak le.
A tavalyi népszavazási kezdeményezések kétharmada magánszemélyekhez köthető, akik a valóságtól teljesen elrugaszkodott témák mellett olyan közéleti kérdéseket szerettek volna szavazásra bocsátani, mint az euró bevezetése, a miniszterelnökök regnálásának két ciklusra korlátozása,
a gyűlöletkeltő köztéri reklámok betiltása, a kötelező kamarai tagság megszüntetése, a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatának összevetése a hatósági nyilvántartásokkal, a veszélyhelyzet eltörlése vagy a korrupciós bűncselekmények büntetési tételének megemelése.
Az NVI és az NVB a 39 kezdeményezésből egy tucatnyit utasított el azonnal, kilenc, az év végén benyújtott javaslatról még nem született döntés, a többi esetben elvileg megkezdődhet a támogatási szignók gyűjtése, ám az elmúlt évek tapasztalata alapján vajmi kevés az esély, hogy bármelyik esetben is összegyűlik a szükséges aláírásszám. A két évvel ezelőtti kezdeményezésekből az LMP-nek a kiemelt építési beruházások hatályon kívül helyezéséről szóló népszavazási próbálkozása jutott el az aláírásgyűjtésig – amely megmenthette volna többek között a balatonvilágosi Club Aliga beépítését –, ám elbukott, mivel csak bő 25 ezer szignót sikerült összegyűjteni.
Club Aliga: a civilek szerint kezdődik a Balaton-part elcsúfítása, a NER-közeli vállalkozó szerint minden rendbenOrszágos referendumból 1989 óta mindössze nyolcat tartottak, az elsőt még a rendszerváltás előtt. Ráadásul a négyigenes népszavazásként elhíresült voksolás azonnal érvényes is lett, megakadályozva ezzel, hogy az emberek közvetlenül válasszák meg a köztársasági elnököt. A további hét kiírt referendumból 1997-ben a NATO-csatlakozásra, 2003-ban az uniós tagságra, míg 2008-ban az úgynevezett szociális népszavazás három kérdése – kórházi napidíj, vizitdíj, egyetemi tandíj eltörlése – kapott elegendő voksot megfelelő részvételi arány mellett. A kevés szavazó miatt érvénytelen lett 1990-ben az MSZP újabb próbálkozása a közvetlen államfőválasztásra, 2016-ban a menekültek kötelező betelepítése ellen, illetve 2022-ben a kormány által a pedofiltörvény megerősítésére kreált kezdeményezése. Ugyan a résztvevők száma meghaladta az érvényességi küszöböt, ám minimális többséggel elbukott 2004-ben a kórházprivatizáció visszavonása, valamint a határon túliaknak megadandó kettős állampolgárság ügyében indított referendum.
És jöttek a konzultációk
Az országos népszavazások háromnegyedét 2014 előtt tartották, ugyanis 12 éve januárban lépett életbe a törvény módosítása, mely tovább szigorította a feltételeket. Jelenleg már a kérdés benyújtásához is húsz támogató aláírás szükséges, s ha a NVI elnöke és az NVB is zöld utat ad, akkor legalább 200 ezer választópolgár aláírása szükséges, hogy az Országgyűlés elrendelje az országos népszavazást. A köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti a T. Ház a referendumot. A népszavazásra bocsájtható témaköröket is szűkítette a NER-es kétharmad, az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról nem lehet referendumot tartani. A voksolás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksolt, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Nem véletlen, hogy a Fidesz a legritkább esetben kezdeményez valódi népszavazást, helyette csak propagandacélokra alkalmas nemzeti konzultációkat indít, melyek jogi szempontból értékelhetetlennek, értelmezhetetlenek, semmilyen felhatalmazást nem adnak, ráadásul a szavazatok valós száma szempontjából ellenőrizhetetlenek.
