Jellemzően az elcsúszások, illetve az esésekből adódó törések miatt nőtt meg a sürgősségi fogadóhelyek forgalma a hét elején. A következő napokban - ahogy erősödik a lehűlés - inkább már a görcsök és keringési problémák okozta vészhelyzetek sokasodására számítanak a szakemberek. Az elmúlt két napban országszerte közel tízezer esetet láttak el a mentők.
Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint
szerdán az előző naphoz képest már némileg kevesebben sérültek meg, ám így is hétszázan kerültek a traumatológiákra, köztük egy mentőtechnikus is, aki az autóból kiszállva esett el és törte a bokáját.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint a havazás első napján a sürgősségi és a traumaellátók betegforgalma 30 százalékkal, míg szerdán már csak 20 százalékkal haladta meg az átlagosat. Az időjárás ellenére sikerült elég kollégát munkába állítaniuk, mint írják, beavatkozás nem maradt el, a tervezett és sürgős műtétek egyaránt rendben zajlanak.
A kórházak felkészültek a téli időszakra jellemző betegforgalom-növekedésre is. A budapesti Fiumei úti baleseti intézet főigazgatója, Viola Árpád egy Facebook-posztban arról beszélt, hogy intézetében 50 százalékkal több végtagtörést láttak el az elmúlt napokban. Egy vidéki kórház sürgősségi orvosa lapunknak azt mondta: sok idős ember sérült meg hólapátolás közben, illetve voltak, akik megcsúsztak a letaposott havas utakon és úgy tört kezük, lábuk, csuklójuk. Páciensei között volt szánkó balesetet szenvedett nagyapa is. Egy páciense a közértből kilépve törte kezét, mert a bevásárló kocsik alatti csempe vált rendkívül csúszóssá a friss hótól. A traumatológus azt javasolta, hogy az idősebbek közül ne induljon útnak az, akinek kicsit bizonytalanabb a járása, vagy ha mégis mennie kell, vigyen magával botot és inkább a friss hóban haladjon, mint a letaposott, de még nem csúszásmentesített járdákon.
Rekordot állítottak fel a magyarországi mentők, csaknem ötezerszer volt dolguk hóhelyzetben az elmúlt 24 óra alattAz extrém havazást követő extrém hideg veszélyeire figyelmeztetett a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Egyebek mellett azt kérték, hogy akinek kúra-szerű ellátásra van szüksége, például vesedialízisre, az fontolja meg, hogy erre a néhány napra feküdjön be a kórházba. A patikákat arra kérték, hogy ellenőrizzék és töltsék fel készleteiket. Különösen figyeljenek a sürgősségi gyógyszerekre, a krónikus betegek orvosságaira, valamint az ügyeleti időszakban várható igényekre, hogy elkerüljék az időjárás okozta esetleges ellátási akadozást.
Az extrém hideg különösen veszélyes az idősekre, a csecsemőkre és kisgyermekekre, a krónikus betegségben szenvedőkre, a mozgásukban vagy mentálisan korlátozott személyekre, a szociálisan hátrányos helyzetűekre, valamint a hajléktalan emberekre.
Az idősek szervezete a hidegre fokozottan reagál: az alacsony hőmérséklet növeli a szív- és érrendszer terhelését, emelheti a vérnyomást, szívritmuszavart idézhet elő, valamint súlyosbíthatja a légúti és anyagcsere-betegségeket. A krónikus betegek számára ezért különösen fontos, hogy extrém hidegben lehetőség szerint ne tartózkodjanak huzamosabb ideig a szabadban.
Az NNGYK felhívja a figyelmet arra is, hogy a kihűlés veszélye nemcsak a szabadban, hanem zárt térben is fennáll, amennyiben a helyiség hőmérséklete tartósan 15 °C alá csökken. A nem megfelelően fűtött lakásokban felborulhat a szervezet hőháztartása, ami fokozatos kihűléshez vezethet. Ez különösen az egyedül élő idősek és betegek esetében jelent komoly kockázatot. A kihűlésre figyelmeztető jel lehet a végtagfájdalom, a mozgás lelassulása és a figyelem csökkenése. Ilyen esetekben haladéktalanul meleg helyre kell húzódni, és könnyű mozgással segíteni a keringést. Mellkasi fájdalom vagy légszomj esetén azonnal mentőt kell hívni a 112-es segélyhívó számon.
A szülőket arra is figyelmeztették, hogy mínusz 10 °C alatt ne vigyék sétálni a kisgyermekeket. Amennyiben ez elkerülhetetlen, javasolják a réteges, alapos öltöztetést, az arc és az orr zsíros krémmel történő óvását, a szélvédett babakocsi használatát.
