Egyes videófelvételek tanúsága szerint hatalmas tömegek vonultak Irán fővárosában, Teheránban, valamint több más nagyvárosban is - derül ki a BBC beszámolójából.
A tiltakozások az eddigi legnagyobb kormányellenes megmozdulások közé tartoznak. A csütörtök esti tüntetések Teheránban és az ország második legnagyobb városában, Mashhadban zajlottak. A demonstrációk békések voltak, és a biztonsági erők nem léptek fel ellenük. Az eseményekről készült felvételeket a BBC perzsa nyelvű szerkesztősége ellenőrizte és hitelesítette. Ezek egyikén az látható, hogy az ország északkeleti részén fekvő Mashhad egyik főútján egy hatalmas, tüntető tömeg vonul. A demonstrálók többek közt a sahot éltették. Egy ponton több férfi felmászott egy felüljáróra, és eltávolította az oda rögzített, megfigyelőkameráknak tűnő eszközöket.
Egy másik, Kelet-Teheránban készült videón szintén nagy létszámú tömeg látható, amely egy főút mentén halad. A főváros északi részéről a BBC-hez eljuttatott felvételeken egy újabb tömeg hallható, amint azt skandálja, hogy ez az utolsó csata, és Pahlavi visszatér. Ugyanebben a városrészben más felvételeken a tüntetők azt skandálják, hogy nem félnek, mert együtt vannak, miközben a hatalom elleni jelszavak is hallhatók.
Nem sokkal később egy megfigyelő szervezet arról számolt be, hogy országszerte leállt az internetszolgáltatás. A videókon jól hallható, ahogy a tüntetők Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah megbuktatását követelik, miközben Reza Pahlavi visszatérését skandálják. Pahlavi az 1979-es forradalomban megbuktatott sah száműzetésben élő fia, aki korábban arra szólította fel támogatóit, hogy vonuljanak utcára.
Ez már a tiltakozások tizenkettedik egymást követő napja volt. A megmozdulásokat az iráni valuta összeomlása váltotta ki, és emberi jogi szervezetek szerint az ország mind a 31 tartományában, több mint 100 városra és településre terjedtek ki.
Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activist News Agency (HRANA) közlése alapján legalább 34 tüntető vesztette életét - köztük öt gyermek -, emellett nyolc biztonsági erőhöz tartozó személy halt meg, és további 2270 tüntetőt vettek őrizetbe. A Norvégiában működő Iran Human Rights (IHR) szerint a biztonsági erők legalább 45 tüntetőt öltek meg, köztük nyolc gyermeket. A BBC perzsa nyelvű szerkesztősége eddig 22 halálesetet és az áldozatok személyazonosságát tudta megerősíteni, miközben az iráni hatóságok hat biztonsági alkalmazott haláláról számoltak be.
Más felvételeken az ország középső részén fekvő Iszfahánban a diktátor halálát követelték - ez nyilvánvaló utalás Ali Hameneire. Az északi Babol városában a sahot éltették, míg az északnyugati Tabrizban azt skandálták, hogy nem félnek, mert összetartanak. A nyugati Dezfulból érkezett videókon szintén hatalmas tömeg látható, emellett olyan jelenetek is láthatók, amelyeken a biztonsági erők a felvételek tanúsága szerint egy központi térről tüzet nyithatnak. Az esti megmozdulások nem sokkal azt követően kezdődtek, hogy Reza Pahlavi - aki Washingtonban él, miután apját az 1979-es iszlám forradalom megbuktatta - arra szólította fel az irániakat, hogy egységesen vonuljanak utcára, és hallhatóan, nyíltan fogalmazzák meg követeléseiket.
A tiltakozások december 28-án kezdődtek, amikor teheráni kereskedők vonultak utcára, miután az iráni rial értéke ismét jelentősen zuhant az amerikai dollárral szemben. Az iráni valuta az elmúlt évben történelmi mélypontra süllyedt, miközben az infláció elérte a 40 százalékot. A gazdaságot egyszerre sújtják a nukleáris program miatt bevezetett szankciók, valamint az állami rossz gazdálkodás és a korrupció. Nem sokkal később egyetemisták is csatlakoztak a megmozdulásokhoz, amelyek gyorsan elterjedtek más városokra is, és egyre gyakrabban hangzottak el bírálatok a papi vezetés felé.
A mostani megmozdulások a legkiterjedtebb tiltakozások 2022 óta. Akkor Mahsa Amini halála váltott ki országos felháborodást: a fiatal kurd nőt az erkölcsrendészet vette őrizetbe, mert a hatóságok szerint nem megfelelően viselte a hidzsábot, majd fogva tartása alatt életét vesztette. Emberi jogi szervezetek szerint az azt követő hónapokban több mint 550 ember halt meg, és hozzávetőleg 20 000 főt vettek őrizetbe a biztonsági erők fellépései során.
Az iszlám forradalom óta a legnagyobb tüntetések 2009-ben zajlottak, amikor egy vitatott elnökválasztást követően irániak milliói vonultak utcára a nagyvárosokban. A hatóságok akkor kemény megtorlással válaszoltak: tucatnyi ellenzéki támogató életét vesztette, és több ezer embert vettek őrizetbe.
Nem kizárt, hogy az Egyesült Államok vagy Izrael beavatkozik Iránban, de a teheráni vezetést nem lehet úgy lefejezni, mint a venezuelait vagy a szíriait