Január utolsó napján közli majd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2025-ös utolsó negyedéves és az egész éves GDP-adatokat. A kormány még reménykedik abban, hogy a korábban várt 3 százalékkal szemben legalább 0,5 százalékos gazdasági növekedést ki tud majd mutatni a KSH 2025-re, de látva a novemberi gazdasági adatokat, ennek egyre inkább csökken a valószínűsége.
A KSH mérése szerint az első háromnegyed évben 0,3 százalékkal nőtt a GDP; ahhoz, hogy ezt az utolsó három hónapban sikerüljön feltornázni 0,5 százalékra, az utolsó negyedévben 1 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség. A növekedést a lakossági fogyasztás tartotta a nulla felett, ebből a szempontból kisebb hideg zuhany volt a novemberi kiskereskedelmi adat:
eszerint éves alapon 2,5 százalékkal, havi alapon novemberben 0,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom – vagyis gyakorlatilag stagnált az induló karácsonyi szezonban.
Az ipari termeléstől ugyan senki nem várt komoly fellendülést, ám a most közölt novemberi 5,4 százalékos éves és 2 százalékos havi visszaesés tovább rombolja a növekedési bázist. A KSH gyorsbecslése szerint novemberben a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül
a számítógép-, elektronikai, optikai termékek gyártása, illetve az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás bővült, ugyanakkor a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések (akkumulátoripar) gyártásában visszaesés következett be.
Részletesebb adatokkal a hét második felében jön elő a KSH. Most annyit tudunk, hogy az első 11 hónapban az ipari termelés 3,5 százalékkal volt kisebb, mint 2024 azonos időszakában, míg a 2021-es szinttől nyers adatok szerint 5,4 százalékkal, a kiigazított adatok szerint pedig 8,5 százalékkal maradt el – ez utóbbi 2021 óta mért mélypont.
Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint a novemberi számok egyértelműen elmaradtak a várakozásoktól. Megjegyezte, hogy az adatközlés előtt biztató jeleket mutatott a magyar ipar, hiszen a német ipar megrendelésállománya növekedett, ám ezek sajnos nem jelentek meg a hazai keresletben. Előre tekintve az október végén termelésbe lépő debreceni BMW-gyár felfutásában bízhatunk, ami rövid távon kedvezőbb számokat hozhat az iparban. Az előrejelzések terén bizonytalanságot okoz, hogy valódi fordulat egyelőre nem érzékelhető az európai, ezen belül pedig a számunkra kulcsfontosságú német konjunktúrában. Kedvezőtlen fejlemény az év elején, hogy januárban a kecskeméti Mercedes-gyár átmenetileg egyműszakos működésre vált. Ezzel együtt – jelen tudásunk szerint – három év visszaesés után a debreceni BMW-gyár mellé az év során belépő BYD-, CATL- és Mercedes-kapacitások a termelés bővülését kell, hogy eredményezzék 2026 egészében – vélekedett Nagy János.
Az év végére kicsit magához tért az iparVirovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint komoly csalódás volt a novemberi adat. Az előző két hónapban ugyanis növekedés volt megfigyelhető, és a BMW-gyár beindítása felcsillantotta a reményt, ám végül csalódni kellett. Bár Európa-szerte vannak pozitív jelek arra, hogy elindult valamiféle ciklikus felívelés az ipari teljesítményekben, mire ez begyűrűzik a hazai termelésbe, időbe telik. Egyelőre tehát azt mondhatjuk,
hogy a hazai felméréseken alapuló indikátorok – mint a BMI vagy az üzleti bizalmi index – inkább valamiféle kincstári optimizmust sugallnak, semmint a valós teljesítmény értékelését tükröznék.
Összességében az exportra termelő hazai iparvállalatok rövid távú kilátásai továbbra is borúsak, a fellendülés itthon még várat magára – fogalmazott Virovácz Péter.
Az ING elemzője szerint, látva a novemberi kiskereskedelmi és ipari adatokat, még él a remény arra, hogy a magyar gazdaság 2025-re elérje a fél százalékos GDP-növekedést, ehhez azonban minden szektortól erős évzárásra lenne szükség. Egy negatív meglepetés 2025 végén viszont már a 2026-os GDP-növekedésre vonatkozó – jelenleg 2,0–2,5 százalékos – kilátásokat is érdemben ronthatja az áthúzódó hatások miatt – tette hozzá.
Sehol nincs az Orbán-féle júliusi repülőrajt sem, kihunyt a fény az alagút végén
Az NGM a TISZÁ-t, Brüsszelt és a németeket okolja
A gazdaságpolitika, pláne a kormány nem tehet semmiről az ipar és a gazdaság négy éve tartó stagnálása kapcsán – derült ki a NGM kommentárjából. A szaktárca totálisan szakszerűtlen és valóságtól elrugaszkodott közleménye szerint „a kormány a háborús ellenszélben, Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére hadigazdaság helyett békegazdaságot épít, adócsökkentésekkel és célzott programokkal támogatva a hazai kkv-kat és a magyarországi ipart. Ezzel szemben Brüsszel újabb és újabb terheket róna Európára: 800 milliárd dolláros számlát adtak le az ukránok, amelyet Brüsszel és itthoni lerakata, a Tisza Párt a következő 10 évben a magyar családokkal és vállalkozásokkal fizettetne meg.” A magyar gazdaság problémainak valós okairól nem volt mondanivalója Nagy Márton vezette tárcának.
