Független magyar kutató találta meg a világhírű Leonardo-festmény, Az utolsó vacsora helyszínét

Mióta kutatja Az utolsó vacsora című festmény tényleges helyszínét? Véletlenül bukkant rá?

Én igazából reklámszakember vagyok, és idővel úgy döntöttem, hogy a kreativitásomat szeretném kutatásra is fordítani. Engem a magyar középkor fogott meg, az Árpád-kori érméket és a történetüket kutattam. És teljesen véletlenül csöppentem bele Leonardo da Vinci világába. Először 2024-ben, amikor nyaralni mentünk a családommal a Comói-tó környékére, és utazás előtt közvetlenül olvastam egy hírt, hogy Lecco környékére valószínűsítik a Mona Lisa festményen látható hátteret. Így elkezdtem a Google Earth-ben nézegetni, hogy melyik az a vár vagy kolostor, ahonnan fentről letekintve megfesthette a hátteret da Vinci, majd elutaztunk a helyszínre, és megleltem ezt a pontot. Az utolsó vacsora című festmény hátterére szintén hasonló módon bukkantam rá. Erről a helyszínről is írtak egy cikkben, de nem volt alátámasztva, hogy tényleg az adott térrészlet szerepel da Vinci művén. Tavaly aztán újra elmentünk a Comói-tóhoz, és előtte Civate város San Calocero kolostorának igazgatójával és egy olasz történésszel leszerveztem egy találkozót, hátha látok ott valamit, amit más nem látott.

És mi történt a helyszínen?

Lemértem mindent széltében és hosszában. És arra gondoltam, hogy akár a Mona Lisa esetében, ezúttal is könnyen azonosítom a hátteret. Ám hiába mentem ki az erkélyre nézelődni, a tájat fák takarják el, így alig lehetett valamit látni. Ekkor az igazgatót megkérdeztem, hogy nem mehetnék-e egy emelettel feljebb, amit ő engedett, így egy néni szobájába be kellett mennem, és onnan fentről, a fák fölé kerülve már beláttam a teljes tájat, és látszott, hogy az pontosan az, amit Leonardo da Vinci megfestett. Ugyanúgy lejt a hegyoldal sziluettje, és ugyanott, ugyanúgy laposodik el, illetve a tó elhelyezkedése is pontosan egyezett. Így elkezdtem fotókat készíteni a tájról, majd itthon elvégeztem a történészi, kutatói munkát, például megnéztem a korabeli térképeket és utánakerestem a kolostorhoz tartozó személyek lehetséges kapcsolatainak. Aztán végiggondoltam, hogy a képen szereplő alakok méretéhez képest milyen hosszú lehetett az asztal. Pont a háromszorosa. A reneszánsz korban egy átlagos férfi magassága százhatvanöt-százhetven centiméter lehetett. Ezt tehát beszoroztam hárommal, és hozzáadtam a festményen látható, az asztal és a fal közötti körülbelül kétszer harmincöt centimétert. Az eredmény ötszázhetven centiméter volt, pont amennyit a helyszínen mértem.

Van még a festmény és a kolostor között más kapcsolódási pont is?

Igen, a terem arányai, illetve az ablakok és erkélyajtó elhelyezkedése. Másrészt a Bibliában az ebédlő egy épület második szintjén volt, akárcsak ebben az olasz kolostorban. És da Vinci Milánóban is egy emelettel magasabban festette fel a falra a képet, mintha egy másik szinten lenne. Illetve a kolostor közel van ahhoz a helyhez, ami a Mona Lisa hátteréül szolgált, így valószínűleg da Vinci ezen a tájon alkothatott.

Mi lesz a kutatásának a következő lépése?

A kutatás szövegét az academia.edu oldalra kitettem, a többi kutató pedig remélhetőleg elfogadja azt, hiszen ha maguk is elmennek a kolostorba, és lemérik a tereket, ahogy azt én is tettem, illetve a tájat összehasonlítják a freskó tájképével, úgy látni fogják, hogy igazam van. Másrészt egy geológus-mérnököt is bevontam a tájkép ellenőrzésébe, és ő is megerősítette a felfedezéseimet. Márciusban pedig az olaszok szerveznek a kolostorban egy nagyszabású sajtótájékoztatót a felfedezésemmel kapcsolatban, amire engem is elhívtak. Hogy utána ennek mi lesz a sorsa, azt nem tudom, mivel én nem vagyok egy reneszánsz-kutató.

Mégis miben írhatja felül ez a felfedezés a művészettörténetet?

Szerintem nem fogja újraírni a Leonardo-életművének a kutatástörténetét, de mégiscsak Az utolsó vacsoráról van szó. Ha már ismerjük a helyszínt, oda el lehet menni, meg lehet nézni az adott teret, ami szerintem izgalmas önmagában is.