Vidnyánszky Attila szerint teljesíthetetlen Nagy Ervin elvárása, hogy Orbán Viktor is vitázzon Magyar Péterrel

Az Orbán-kormány szócsöveként funkcionáló Mandineren reagált Vidnyánszky Attila arra, hogy Nagy Ervin - mint lapunk is megírta - akkor fogadná el a Nemzeti Színház igazgatójának vita meghívását, ha végre Orbán Viktor is ki mer állni Magyar Péterrel szemben. Egyebekben pedig a Tisza Párt színeiben Dunaújvárosban elinduló színész egy sor bírálatot is megfogalmazott Vidnyánszky felé, ezekre reagált most a színházigazgató.

Az írásban Vidnyánszky azt írta Nagy Ervinnek címezve: „Egy jó ideje interjúkban utalgatsz rám, megszólítgatsz engem, de amikor Kárász Róbert podcastjében kifejeztem, hogy szívesen vitáznék a felvetéseidről nyilvánosan, te menekülsz a lehetőségtől. Már hónapok óta gondolkozol a kifogáson, miért is ne megbeszélhetnénk élő műsorban a nézeteltéréseinket. Közel fél év izzadságos munkájával tegnapra kitaláltál egy teljesíthetetlen kifogást.” Ezzel gyakorlatilag utalt is rá, hogy mivel a színész Orbán-Magyar-vitához kötötte a kettejükét, ez azt jelenti, hogy a vitára nem fog sor kerülni. A színházigazgató megjegyezte, hogy amúgy nem hívta ki vitára, pusztán felajánlotta, hogy a tisztázás szándékával leül vele.

A Tisza Párt ismert érve, hogy a politikusai csak akkor állnak ki vitára, ha Orbán Viktor is leül egyre nyilvánosság előtt Magyar Péterrel. A miniszterelnök válasza erre a nem, mondván, Magyar Péter az Európai Unió embere, neki „a gazdáival” van vitája.

A továbbiakban Vidnyánszky Attila a Nagy Ervin által megfogalmazott bírálatokra reagált. „Azt kérdezed, hogy „miért nem sikerül egyetlen magyarországi rendezőt se meghívni rendezni a nagyszínpadra egy évtized alatt” a vezetésem óta a Nemzeti Színházban? Bozsik Yvette, Árkosi Árpád, Szomjas György, Sardar Tagorovsky vagy Vecsei H. Miklós is rendezett nálunk a nagyszínpadon. De több mint negyven magyar rendező előadását fogadtuk be és láttuk vendégül. A Nemzeti színpadain az elmúlt évtizedben egyébként 18 magyar rendező rendezett, köztük olyan alkotók, mint Zsótér Sándor vagy Szász János. Vagyis az állításod nem felel meg a valóságnak” – felelte Nagy Ervin egyik vádjára.

A színházigazgató azt is tagadta, hogy nem ült le volna egyeztetni az SZFE hallgatóival. „Kérdezd meg a több mint ötórás beszélgetésről Sodró Elizát vagy Tarnóczi Jakabot, hiszen ők is részt vettek azon az alkalmon, amit az egyetem több mint hatvan akkori hallgatójával és fiatal színészekkel folytattam Szabó László moderálásával a Nemzeti Színházban. És nem ez volt az egyetlen alkalom. Tehát megint nem mondasz igazat" - fogalmazott, hozzátéve, emellett több mint egy évtizedig folyamatosan próbáltak a legtöbb színházat tömörítő érdekképviselet, a Magyar Teátrumi Társaság nevében a Színház- és Filmművészeti Egyetem korábbi vezetéseivel párbeszédet folytatni, de állítása szerint minden kísérletüket lesöpörték az asztalról.

A független magyar színházak kivéreztetéséről Vidnyánszky Attila azt írta, ez szerinte „egy szokásos toposz”, és Nagy Ervin nem tett említést „arról a közel tucatnyi egyeztetésről”, amelyet ő a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) vezetőivel folytatott. Azt elismerte, hogy ezen egyeztetések eredményei valóban kiábrándítóak, ugyanis: „Az egyetemi hallgatók között többen olyan gyűlölettel viseltettek irántam, hogy az érvek ilyen légkörben nem számítanak. Az alternatív társulatokkal kapcsolatban pedig hosszas egyeztetés után sem derült ki más, minthogy nincs víziójuk. Már azon kívül, hogy több pénzre volna szükségük.”

Vidnyánszky az SZFE modellváltása melletti érvéként Schilling Árpád korábbi szavait hozta fel, aki a korábbi egyetemről idézete szerint így írt: „Teljesen tisztán érkező fiatalemberek egy-két év alatt pszichológiai esetekké válnak, mert a tisztaság, a magukkal hozott tehetség besározódik, és a helyére zavaros valami kerül. A tanárok pedig nem teszik őket helyre. S ott van a bűnbarlang, a kollégium. Öngerjesztő őrület, amikor olyan pózokat kell felvenni, mint az ivás. Ha valaki rendet akarna vágni ebben az iskolában, akkor mindent nulláról kellene kezdenie, mert a bűn beleivódott a falakba.” A modellváltás Vidnyánszky szerint ezt a világot számolta fel és amúgy meg minden évben rekordjelentkezés van.

A színházi szakma megosztásáról szóló bírálatra Vidnyánszky eképp reflektált: „A Hiller István-féle előadó-művészeti törvény esetében a legkisebb változtatásra, kompromisszumra sem voltak képesek az elődeid, mi (a Magyar Teátrumi Társaság) viszont most is egyeztetéseket folytatunk a Színházi Társasággal az egyetemi képzéssel kapcsolatban. Mindössze annyit kértünk akkor a törvény szövegezőitől, hogy a független társulatok állami finanszírozásának szabjanak törvényi felső határt az összköltés 10 százalékában”.

A Nemzeti Színház igazgatója azt is írta, hogy a Kolibri Színház vezetésével szemben felhozott eddigi vádak nem állták meg a helyüket és azt is hazugságnak tartja, hogy félházas előadásokat tartanának a Nemzetiben. Ehhez hozzátette, hogy „a veletek egy szelet fújó sajtótermékek” valótlanságokat terjesztenek, továbbá, hogy a látogatottsági adatok nyilvánosak. „A Nemzeti minden aknamunkátok ellenére ott van Európa színházi térképén” – írta.

A Tompa Gábor által jegyzett, de be nem mutatott előadás plágiumügyével kapcsolatban Vinyánszky Attila azt hozta fel, hogy Alföldi Róbert vezetése alatt is történt ehhez hasonló, továbbá, hogy Silviu Purcârete (akinek rendezését Tompa Gábor a vád szerint plagizálta) kiállt mellette. A felvetésre pedig, hogy a színházigazgató nem valódi szakemberekkel, hanem bólogatójánosokkal vette körül magát, Vidnyánszky Attila úgy reagált: „Honnan ez a gőg, Ervin? Te melyik kategóriába sorolod magad? Hogyan ítélhetsz meg embereket? A Zámbó Jimmy-alakításod bátorít fel ennyire? Hogyan veszed a bátorságot, hogy megbélyegezz másokat?”

Ezt követően a Nemzeti Színház igazgatója még beszólt a Tisza Pártnak, amiért nem hagyja vitázni a jelölteket, emellett még a Népszavának is beszólt kicsit, azt sugallva, hogy lapunk túl kesztyűs kézzel bánt Nagy Ervinnel: „Olvasd vissza a Telex vagy a Népszava veled készült interjúit: csak olyan alákérdezős interjúhelyzeteket vállalsz fel, ahol az érdemi kérdések kockázata minimális” - írta.