Meghökkentően nagy összegért rendelt meg közbringa szolgáltatást a spanyol központú Citybike Global cégtől a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A frissen megjelent eredménytájékoztató szerint a 66 hónapra (öt és fél évre) szóló keretmegállapodás teljes összege nettó 35,5 milliárd forint, igaz, a BKK ebből csak nettó 10,5 milliárd forintra vállalt lehívási kötelezettséget 2026 végéig. Ez többek között legalább 3300 darab - 2500 mechanikus és 800 elektromos rásegítésű - kerékpár forgalomba állítását foglalja magában.
A szerződés összege két szempontból is meglepő. Egyrészt a BKK a főváros másik közlekedési cégével, a BKV-val együtt összesen 65 milliárdos tartozásállományt görget maga előtt, miközben küszöbön áll a földalatti járműcseréje és a buszflotta is erősen fiatalításra szorul. Másrészt az előző szolgáltató, a Csepel-Nextbike konzorcium öt évre 1,798 milliárd forintért vállalta az üzemeltetést: 1200 darab kerékpár és 158 dokkolóállomás biztosításával.
Az árkülönbség többszörös, még akkor is, ha a Bubi 3.0 elektromos kerékpárokat is kínál majd.
Mindezek fényében megkérdeztük a BKK-t, miért is kihagyhatatlanul jó üzlet ez a fővárosnak. A cég válaszában leszögezte, hogy a Bubi új generációjára vonatkozó szerződést egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötötték meg. (A tenderre négy ajánlat érkezett, a többi ennél is drágább volt.) Mint felhívták a figyelmet: ez nem egy fix összegű szolgáltatási szerződés, hanem egy keretmegállapodás, így a hirdetményben szereplő nettó 35,5 milliárd forint egy elméleti maximum, amely a szerződés teljes időtartama alatt minden lehetséges, opcionálisan megrendelhető szolgáltatást magába foglal. Ez nem jelenti azt, hogy a BKK ezt ténylegesen ki is fogja fizetni. Még a nettó 10,5 milliárd forintos lehívási kötelezettséget is a szerződés többéves időtartama alatt fizeti ki.
Karácsonykor bizonytalan időre leáll a Bubi, akár egyéves kényszerszünet is jöhetA BKK szerint félrevezető a Bubi 2.0-val az összehasonlítás. Az előző konstrukcióra kötött szolgáltatási szerződés ugyanis kizárólag hagyományos kerékpárokra vonatkozott, korlátozott földrajzi lefedettséggel és bővítési lehetőségek nélkül. A mostani keretmegállapodás viszont lehetőséget ad új – elektromos, később akár teher- vagy éppen gyermekszállításra alkalmas biciklik – bevonására, informatikai fejlesztésekre, valamint a rendszer folyamatos bővítésére. Ráadásul ez a szerződés hosszabb időre szól. A tényleges üzemeltetési időszak ugyan szintén 60 hónap, igaz van egy 6 hónapos implementációs időszak és további 18 hónap hosszabbítási lehetőség. Fontos különbség, hogy a jelenlegi mintegy 42 km²-es működési terület (összehasonlításul: Budapest teljes területe 525 km²) legalább a duplájára bővülhet, miközben a hagyományos állomások mellett a Mobi-pontok is bekapcsolódnak a rendszerbe. Ez a jelenlegi 222 állomás helyett több mint 1200 fel- és leadási pontot jelenthet.
A BKK mindemellett az elektromos rásegítésű kerékpárok magasabb beszerzési és üzemeltetési költségeivel magyarázza a szerződés összegének emelkedését, de úgy vélik, hogy az újításoknak köszönhetően a szolgáltatás még többek számára válik vonzóvá.
A szolgáltatást egyébként sem kizárólag közpénzből finanszírozzák. A rendszer használati díjbevételei, valamint a tervezett névadó szponzorációs bevételek a költségek jelentős részét fedezik, így a BKK ezzel kapcsolatos kiadása lényegesen csökkenthető.
A szerződésben rögzített határidő szerint legkésőbb 2026. június 22-én indul a Bubi 3.0. De a BKK tárgyal az előteljesítés lehetőségéről, így korábbi indulás is elképzelhető.
December végétől hónapokig Bubi nélkül maradhat BudapestMint ismeretes a Bubi 2.0 működését biztosító szolgáltatási szerződés tavaly december 23-án lejárt. Mivel a korábbi szolgáltatóváltások között rendre volt egy 6 hónapos kényszerszünet, a BKK ezt megelőzendő már 2024 októberében kiírta a Bubi 3.0 működtetésére vonatkozó tendert. A felhívásra 16 cég jelentkezett, de végül négyen tettek ajánlatot, ezek közül az egyik érvénytelen volt. Az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások meglehetősen elhúzódtak, ráadásul két akadály is támadt. Egyrészt júliusi hatállyal távozott a BKK vezérigazgatója, Walter Katalin, a helyébe lépett háromfős igazgatóság pedig nem kívánta magára vállalni a több milliárdos tender lezárásáról szóló döntést. Az új, kibővített szolgáltatási rendszerben ugyanis a kezdő 3300 darabos flottát fokozatosan 5000-8000 darabosra bővítenék, benne elektromos rásegítésű kerékpárokkal és egyszerűbb kerékpártámaszos átvételi pontokkal, ami további fejlesztéseket igényel. A tender értéke így jócskán feljebb kúszott. A BKK a Fővárosi Közgyűlésnek adta át a döntés jogát, amely végül zárt ülés keretében döntött a szerződésről.
Vitézy Dávid szerint Karácsony Gergely törvényt sértett