szerződés;kereskedelem;Ukrajna;Davos;Egyesült Államok;Svájc;előzetes;korrupciógyanú;Világgazdasági Fórum;Donald Trump;fényűzés;vámháború;Volodimir Zelenszkij;

Donald Trump idén személyesen is ott lesz a svájci síparadicsomban, ahol január 22-én az ukrán elnökkel folytat megbeszéléseket

Davosban már semmi sem a régi

Donald Trump és több minisztere is ott lesz a Világgazdasági Fórumon, amely idén kormányzati tárgyalások helyszíne is.

Január 21-re várják Davosba, a Világgazdasági Fórumra (WEF) az amerikai elnököt, aki beszédet mond majd a plénum előtt. Donald Trump azt tervezi, hogy még 22-én is a svájci síparadicsomban marad, úgy hírlik, hogy az addigra megérkező ukrán elnökkel folytat megbeszéléseket. Kísérői a bevált hármak: Marco Rubio külügyminiszter és az elnök különmegbízottjai, Jared Kushner, valamint ­Steve Witkoff. De érkezik pénzügyminisztere és kereskedelmi minisztere is, s hozzájuk utazik Bernből Karin Keller-Sutter svájci pénzügyminiszter – akinek tavaly nem sikerült megnyernie Trump rokonszenvét – és Ignazio Cassis külügyminiszter. Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik, hogy – március végéig – szerződésben adjon áldást a novemberben nagy nehezen kialkudott vámegyezségre, amely 39 százalékról 15-re szállította le a két ország közti vámokat. A szóbeli csatának az idén államelnökké avanzsált Guy Parmelin volt a hőse, hírlik, szeretne személyesen találkozni Trump elnökkel.

Az amerikai küldöttség szállása a kongresszusi központ közelében lévő evangélikus templom lesz. Az 1882-ben épült templomot évek óta kiadják külföldi delegációknak, nyomatékosítva, hogy Davos informális találkozók és nem hivatalos kormánylátogatások helyszíne. 2019-ben itt szállt meg és tartotta éhségsztrájkját a svéd Greta Thunberg.

Nem megy viszont eddig sikerei színhelyére a 88 éves Klaus Schwab, aki 1971-ben kezdte szervezni egyre híresebbre fejlesztett fórumát, ahol az elmúlt évek átlagában – közel 110 országból – 3000 résztvevőt jegyeztek, 340 közéleti szereplőt, 70 állam- és kormányfőt, 45 nemzetközi szervezeti vezetőt és 500 újságírót. Schwabot ugyanis 2025 áprilisában saját szervezete leváltotta, korrupcióval vádolta, állította, hogy családi vállalkozást csinált a híres eseményből, magáncélokra használta létesítményeit, s magas kora ellenére egyetlen lehetséges utódot sem engedett közel a tűzhöz. Schwab elszántan védekezett, feljelentette a teljes felügyelőbizottságot, mégis mennie kellett. Eredetileg úgy tervezte, két év múlva vonul nyugalomba, amikor lejár a francia Chris­tine Lagarde elnöki megbízatása az Európai Központi Bank élén, s átveszi a WEF irányítását.

Schwab helyére addig is a fórum felügyelőbizottságában 30 éve munkálkodó Peter Barbecket választották, a Nestlé világcéget éveken át vezető osztrák üzletembert. A 81 éves legenda csak átmenetileg vállalta a megbízatást, de amikor 2025 augusztusában a Schwab házaspárt „felülről” rehabilitálták, erről is lemondott. Schwabot az egész világ ismeri, Svájcnak ártott volna, ha hírneve csorbul, s vele az ország makulátlansága is elszáll. Barbeck egyébként nem csupán az alapító vezető elvtelen kimosdatása miatt háborgott, nem értett egyet a Világgazdasági Fórum új, a korábbinál sokkal óvatosabb irányvonalával sem. A világhírű menedzser szerint a Trumppal bekövetkezett illiberális fordulat miatt a WEF-nél egyre több a fényűzés, a pompa, egyre drágább a részvétel és kevesebb az értelmes szó. „Az okos politikusok és menedzserek eszmecseréjét, a világ szellemi elitjét egyre inkább hízelgők hada váltja fel.”

Barbeck távoztával újabb átmeneti utódok álltak az élre: a svájci Roche gyógyszergyártó világcég alelnöke, André Hoffmann (ő egy éve még „gonosz, korrupt vénembernek” aposztrofálta Trumpot) és a BlackRock amerikai befektetési óriás elnök-vezérigazgatója, Larry Fink.

Lagarde-ra várva a két átmeneti vezető – Svájc élpolitikusaihoz hasonlóan – először kőkemény Trump-lojalitást hirdetett, páratlan biztonságot, a rebellis személyiségek, például a Nobel-díjas Joseph Stiglitz távol tartását. Úgy gondolták, jönnek elegen, hiszen, ahogy anno a Goldman Sachs cég vezére, Blank Fein fogalmazott, Davosban a világ elitje jön össze, „pár nap alatt több befolyásos emberrel találkozom, mint amúgy egész évben”. De a Hoffmann–Fink-duó idővel korrigált, megengedte, hogy az amúgy törzsvendég David Rubinstein mégis beszélhet, annak ellenére, hogy a washingtoni John F. Kennedy központ Trump–Kennedy Centerré alakításához nem járult hozzá, s ezért kegyvesztett lett az amerikai elnöknél. Hasonlóan szóhoz juthat a pénzember Anthony Scaramucci, aki Trump első elnöksége idején 11 napig a kommunikációs igazgatója volt, azóta pedig egyfolytában kritizálja volt főnökét.

A távol maradó Schwab mérhetetlenül tevékeny a közösségi médiában, ahol Schwab Academy nevű új vállalkozását népszerűsíti. Ennek küldetése állítása szerint az, hogy hallgatóságát az ipari korszakból intelligens gazdaság korába vezesse át. „Vagy stratégiai koncepció formálódik, amely kihat a jövőre, vagy jelentőség nélküli rituálé lesz a Világgazdasági Fórumból” – így az idős professzor, aki a rehabilitációja óta magas kitüntetésben reménykedik.

Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) szerint a tiltakozásokkal összefüggésben 2571 halottról lehet tudni, 12 kiskorú is életét vesztette.