Jövő hét kedden az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén vitát rendeznek arról, hogy Magyarország is részesül a védelmi fejlesztésekre szánt közös európai hitelből – értesült a Népszava.
Az EP azt kérné számon, hogy akár több száz millió euró érkezhet még tavasszal Magyarországra védelmi fejlesztésekre, miközben az EU-nak tartós aggályai vannak a közpénzek magyarországi felhasználásával más területeken.
Az Európai Bizottság összesen 150 milliárd eurónyi alacsony kamatozású hitelt vesz fel, amivel a tagállamok védelmi fejlesztéseit finanszíroznák. Bár a SAFE névre keresztelt közös hitelt eleinte a magyar kormány hevesen ellenezte, mi kaphatnánk az egyik legnagyobb összeget, akár 16,2 milliárd euró (több, mint 6200 milliárd forint) értékben.
Még 2026 áprilisa előtt megkaphatja az Orbán-kormány az uniós védelmi pénz milliárdjait, jogállamisági mérföldkövekről nincs szó„Magyarország megértette a fenyegetést” – 16,2 milliárd eurós hitelt kért és kaphat az EU-tól fegyverkezésre a békepárti Orbán-kormányMás csatornákon az Európai Bizottság nagyságrendileg 18 milliárd eurónyi Magyarországnak járó uniós pénzt tart vissza. Ezeket csak akkor kaphatnánk meg, ha az előre elvárt konkrét reformokat végrehajtja a magyar kormány, főleg korrupcióellenes és átláthatósági törvényeket kellene módosítani, de ezekben évek óta lényegében nem történt előrelépés. Ehhez képest a közös védelmi hitel felvételénél nem határoztak meg konkrét jogállamisági feltételeket.
A héten a Euronews hírportál írta meg, hogy információjuk szerint a Magyarországot érintő ügyekben az áprilisi választásokig nem várható semmilyen előrelépés, és a Bizottság nem tervez új „csatákat” a magyar kormánnyal, mert nem szeretnék a magyar kormány EU-ellenes retorikáját táplálni. Az egyedüli ügy, amiben Orbán Viktorékkal kész együttműködni a Bizottság, éppen ez a közös hitel lenne.
A kormánynak november végéig kellett leadni konkrét projektek terveit, ha ezek megfelelnek a Bizottság elvárásainak, akkor a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsnak kell még jóváhagyni, de utána jöhetne is a pénz, 15 százalék előfinanszírozást szinte azonnal megkapnák az országok, akár még az április választások előtt.
A részletes magyar tervekben még az eredetinél is több pénzt kért a kormány, ugyanakkor közel sem egyértelmű, hogy minden projektre rábólint a Bizottság és a Tanács. A szabályok szerint ugyanis
csak konkrét védelmi célokra lehet fölhasználni a pénzeket, így fegyverekre, védelmi rendszerekre és védelemhez köthető infrastruktúrára.
Emellett elvárás, hogy a tagállamok amennyire csak lehetséges, közös projekteket hozzanak létre más országokkal.
Az Európai Bizottság a SAFE programhoz egy olyan jogi megoldást alkalmazott, amivel teljesen kihagyták az EP-t a döntésekből, ezért az EP be is perelte a Tanácsot. A jövő heti vita nem általánosságban szól az egész hitelprogramról, csak az Orbán-kormánynak folyósított részről. Az EP-ben sokan azt kifogásolják, hogy a magyar külpolitikai különutasság és a jogállamisági problémák ellenére éppen a kampányban kaphatna elvárások nélkül hatalmas összegeket a kormány.
Magyarországnak pont annyival kellett volna beszállnia az Ukrajnának szánt közös hitelbe, amennyi EU-s támogatást végleg elveszített az Orbán-kormány miatt 2025 végén