oktatás;felvételi;ponthatárok;Belügyminisztérium;Klebelsberg Központ;központi írásbeli felvételi vizsga;tankerületek;Nemzeti Pedagógus Kar;

Egy éve több mint 72 ezer tanuló írta meg az írásbeli felvételit

Eltűntek a tavaly megjelent, központilag „ajánlott” ponthatár-követelmények számos gimnázium felvételi tájékoztatójából

Az Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint nem volt szerencsés, hogy egyes tankerületekben szigorúbban, máshol „puhábban” értelmezték a központi ajánlást, úgy véli, semmi értelme nem volt.

Több gimnázium idei felvételi tájékoztatójában sem szerepelnek már a tankerületi központok által „ajánlott” ponthatárok, amelyeket a központi írásbeli felvételin kellett elérniük a diákoknak ahhoz, hogy egyáltalán bekerülhessenek az iskolák felvételi rangsoraiba – vette észre a Népszava.

A tankerületi központok még a tavalyi felvételi időszakot megelőzően küldtek „ajánlást” az intézményeknek arról, hogy csak azoknak a diákoknak a felvételét fontolják meg, akik az írásbelin elérnek bizonyos pontszámokat:

négy évfolyamos képzés esetében a 100-ból legalább 50 pontot, a nyelvi előkészítőnél 60 pontot, a hat és nyolc évfolyamos képzéseknél 70 pontot. 

Ám számos intézményben ezt utasításként értelmezték, és követelményként írták elő a diákoknak a ponthatárok elérését – akár utólag módosítva a felvételi szabályain.

Például a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium azt írta a tavalyi tájékoztatójában, a hatosztályos évfolyamaik felvételijéhez csak azok kerülhetnek be a rangsorba, akik az írásbelin legalább 70 pontot elérnek. Ugyanígy járt el a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium is, a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnáziumban pedig 55 pontnál húzták meg a minimumot a négy évfolyamos képzés esetében. A fővárosi Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium „elvárt követelménynek” nevezte, hogy a nyelvi előkészítő osztályokba jelentkezők írásbeli pontszáma legalább 60 pont legyen.

Idén már egyik gimnázium felvételi tájékoztatójában sem szerepelnek ezek a követelmények, és több más intézmény beiskolázási dokumentumaiban sem találtunk ilyen elvárásokat.

A központi ajánlásokkal kapcsolatban kerestük a tankerületekért felelős Klebelsberg Központot (KK), de válaszukban csak annyit írtak,

hogy a köznevelési intézmények igazgatói a hatályos jogszabályok alapján dönthetnek a felvételi ponthatárokról.

Érdeklődtünk arról is, a KK-hoz érkeztek-e panaszok szülőktől vagy diákoktól a minimumponthatárok tavalyi bevezetése miatt, erre csak azt írták, nem tudnak ilyen panaszról. A KK korábban a gimnáziumok presztízsének növelésével, valamint azzal magyarázta a minimumpontokról szóló ajánlást, hogy a diákok „a megfelelő helyen” tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben egyaránt.

A diákok az idén nyugod­tabban vág­hatnak neki a felvételinek, nincs „ajánlott” pont­határ

– Az idei tanévben nem kaptunk ilyen jellegű felhívást a tankerületi központtól 

– erről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke és a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója beszélt a Népszavának. Bár a Révai felvételi tájékoztatójában megjegyzésként továbbra is szerepel a minimumpontos ajánlás, Horváth Péter szerint az csak iránymutatás, nem követelményként tekintenek rá. Az NPK elnöke úgy véli, nem volt szerencsés tavaly, hogy egyes tankerületekben szigorúbban, máshol „puhábban” értelmezték a központi ajánlást, így véleménye szerint semmi értelme nem volt.

– Valamilyen alapvető elvárásnak lenne értelme, de nem ennyire előkészítetlenül, és nem ilyen fűnyírószerűen 

– fogalmazott Horváth Péter.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta lapunknak, több kollégájától hallotta, hogy a tankerületi központok idén „nem erőltetik” a minimum ponthatárokat, ami szerinte annak fényében nem csoda, milyen botrányos helyzetek alakultak ki tavaly. Felidézte: az utólag módosított felvételi szabályok összezavarták a szülőket, a diákokat, de még pedagógusokat is. Az iskolák nem jártak el egységesen, és az is előfordult, 

hogy egyébként jól teljesítő diákokat csak azért utasítottak el, mert az írásbelin néhány ponttal kevesebbet szereztek a központilag elvártnál.

A tavalyinál több középiskola szervez írásbeli felvételit

A mostani tanévben január 24-én lesz a központi írásbeli vizsga matematikából és magyar nyelvből. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint idén 561 középiskola (a középiskolák 49,7 százaléka) írta elő, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók vegyenek részt a központi írásbeliken. Ez 26 középiskolával több, mint tavaly. A vizsgákra 2025. december 1-jéig lehetett jelentkezni. Érdeklődtünk az OH-nál, mennyi diák jelentkezett, de azt írták, erről később adnak tájékoztatást. Egy éve több mint 72 ezer tanuló írta meg az írásbeli felvételit.

Felvidéki gyökerű honfitársainkat felháborítja a Beneš-dekrétumok reneszánsza, és nyugtalanítja a magát nemzetegyesítőként definiáló Orbán-kormány viselkedése az ügyben. Riport.