Továbbra is Iránon tartja szemét Donald Trump

Donald Trump amerikai elnök csütörtöki közlése szerint „leálltak a gyilkosságok Iránban”. A Fehér Házban nyilatkozva azt mondta: „megbízható forrásokból” úgy értesült, hogy „a gyilkolás Iránban megállt, és nincs terv kivégzésekre”. Az elnök ugyanakkor nem nevezte meg forrásait, csak azt mondta: „nagyon fontos források a másik oldalról”, és reméli, információi megfelelnek a valóságnak. Trump nem vetette el egy esetleges katonai beavatkozás lehetőségét, és újabb szankciókat jelentett be a rezsim egyes tagjaival szemben akik szerinte felelősek a tüntetők elleni erőszakért és az olajból származó bevétel pénzmosásáért.

A perzsa államban dúló válság gyökerei még december végére nyúlnak vissza, amikor az iráni valuta összeomlása miatt tiltakozóhullám indult az országban. A demonstrációk gyorsan túlmutattak a gazdasági elégedetlenségen, és már a vallási vezetés legitimitását is megkérdőjelező, országos politikai válsággá szélesedtek ki. Az elmúlt hetek eseményei - a tömeges halálesetekről szóló jelentések, a kivégzésekkel kapcsolatos bizonytalanság, a diplomáciai evakuálások és a légtérzárak - azt jelzik: az iráni belpolitikai krízis regionális és nemzetközi méreteket öltött. A perzsa államból származó videók és más információk hitelességét az internetes cenzúra miatt szinte lehetetlen ellenőrizni. Mind a kormányoldal, mind a tüntetők osztottak már meg mesterséges intelligencia generálta tartalmakat. Trump egyébként - bár "jó hírekkel szolgált" - nem zárja ki továbbra sem a katonai fellépést Teherán ellen. Itt kell megjegyezni, hogy az amerikai elnöknek más oka is lehet az intervencióra: 

Miközben a tárgyalóasztaloknál folyik a latolgatás, emberi jogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy több mint 2400 ember halt már meg az iráni hatóságok erőszakos fellépésében a tüntetéseken. Csütörtökre az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság részlegesen kivonta személyzetét a katari el-Udeid légitámaszpontról (ide adott válaszcsapást Teherán tavaly az amerikai intervencióra), Irán pedig délelőtt négy órára lezárta légterét, majd újra megnyitotta.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter amerikai idő szerint szerda este a Fox Newsnak adott interjújában teljesen bagatellizálta a halottakról szóló jelentéseket, mondván a gyilkosságokért egy izraeli összeesküvés felel. És a halottak száma pár százra tehető, nem 2400-ra. Állítása szerint a külső agitáló összeesküvők rendőröket és tüntetőket egyaránt gyilkoltak. "Így emiatt három napig terroristákkal küzdtünk nem a tüntetőkkel" - mondta a Foxnak Aragcsi, aki hozzátette, mindezt azért tették, hogy Donald Trump beavatkozzon a halottak növekvő száma miatt. Aragcsi szerint „akasztás szóba sem jöhet”, és „ma vagy holnap nem lesz akasztás”. A Fox Newsnak adott interjúban egyúttal figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy "reméli, a bölcsesség győzedelmeskedik, mert ha eszkalálódnak a feszültségek az senkinek sem jó". Az Egyesült Államok egyébként tavaly nyáron már három iráni atomlétesítményt bombázott az iráni atomprogrammal kapcsolatos félelmek miatt.

A válság azonban már jóval túlmutat Irán határain. A regionális biztonsági kockázatok erősödésére reagálva több ország is felszólította állampolgárait, haladéktalanul hagyják el Iránt és a környező térséget. Kanada és Ausztrália külügyminisztériuma szerint a biztonsági helyzet gyorsan romolhat, a konzuli segítség pedig korlátozottá válhat. Japán és Dél-Korea szintén azt kérte állampolgáraitól, hogy lehetőség szerint halasszák el az utazást, illetve hagyják el az országot. Már ha kijutnának, a légitársaságok ugyanis sorra módosítják útvonalaikat, elkerülve az iráni légteret.

A Perzsa-öböl térségében több állam - köztük Kuvait és Bahrein - fokozta a biztonsági készültséget. A CNN által megszólaltatott regionális biztonsági szakértők úgy vélik, a diplomáciai képviseletek bezárása és az állampolgárok evakuálására vonatkozó figyelmeztetések „klasszikus előjelei” annak, hogy a kormányok rövid távon további eszkalációval számolnak. A Reuters teheráni riportja szerint az utcakép kezd újra élhetővé válni, de a helyiek számítanak egy esetleges amerikai csapásra.