Irán amerikai támaszpontok elleni támadással fenyeget, ha Washington katonai csapást mérne az országra

Teherán figyelmeztette a szomszédos országokat, hogy amerikai támaszpontokat fog célba venni, ha Washington csapást mér Iránra - mondta szerdán a Reutersnek egy magas rangú iráni tisztviselő.

Három, az ügyet ismerő diplomáciai forrás szerint a személyzet egy részét arra figyelmeztették, hogy hagyja el a térség fő amerikai légibázisát, ám nem mutatkoztak azonnali jelei egy nagyszabású csapatkivonásnak. Ilyen tavaly, az iráni rakétatámadásokat megelőző órákban történtek. A Reuters diplomáciai forrásai szerint szerdán a katari Al Udeid amerikai légibázison szolgáló állomány egy részét arra kérték, hogy hagyja el a támaszpontot. Az egyik forrás a lépést inkább a készültségi helyzet módosításaként, semmint elrendelt evakuálásként jellemezte. Nem volt jele annak, hogy a csapatokat nagyobb számban helyezték volna át a bázisról egy közeli futballstadionba vagy bevásárlóközpontba, ahogyan az tavaly történt az iráni rakétacsapás előtti órákban, amelyet Teherán az iráni nukleáris célpontok elleni amerikai légicsapások megtorlásaként hajtott végre. Az Egyesült Államok a térség több pontján is állomásoztat erőket, köztük a Katarban, Al Udeidben működő előretolt parancsnoki központját, valamint a Bahreinben található amerikai ötödik flotta főhadiszállását.

Az iráni hatóságok az Egyesült Államokat és Izraelt vádolják azzal, hogy ők állnak az általuk terroristáknak nevezett személyek által végrehajtott zavargások mögött.

Az Egyesült Államok elnöke többször is azzal fenyegetőzött, hogy beavatkozik az iráni tüntetők támogatására, miközben egy jogvédő szervezet szerint 2600 ember halt meg az egyik legnagyobb, a vallási vezetés elleni tiltakozási hullám leverése során. Egy kedden, a CBS Newsnak adott interjúban Donald Trump „nagyon határozott fellépést” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Irán kivégezné a tüntetőket. „Ha felakasztják őket, akkor majd történni fog néhány dolog” - fogalmazott. Kedden arra is buzdította az irániakat, hogy folytassák a tiltakozásokat és vegyék át az intézményeket, azt állítva, hogy „segítség úton van”.

Egy névtelenséget kérő, magas rangú iráni vezető azt mondta, Teherán arra kérte az Egyesült Államok térségbeli szövetségeseit, akadályozzák meg Washingtont abban, hogy Irán ellen támadást indítson. Tájékoztatása szerint felfüggesztették a közvetlen kapcsolattartást Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi és az Egyesült Államok különmegbízottja, Steve Witkoff között. 

Az Egyesült Államokban működő HRANA jogvédő szervezet közlése szerint eddig 2403 tüntető, valamint 147, a kormányhoz köthető személy halálát sikerült megerősíteni. Egy iráni tisztviselő kedden a Reutersnek ugyanakkor azt mondta, hogy körülbelül 2000 ember vesztette életét. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy megítélése szerint ez Irán modern kori történetének legbrutálisabb elnyomása, amelynek mindenképpen véget kell vetni.

Egy nyugati tisztviselő szerint nincs küszöbön az iráni rezsim összeomlása, a biztonsági apparátus továbbra is kézben tartja a helyzetet, miközben a hatóságok fellépése átmenetileg bizonyos mértékű nyugalmat eredményezett. Hozzátette, a zavargások az utóbbi időszakban példátlan méreteket öltöttek, és egy különösen sebezhető pillanatban érték váratlanul a kormányt.

Egy izraeli kormányzati tisztviselő közlése szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztonsági kabinetjét kedden késő este tájékoztatták a rezsim esetleges összeomlásának, illetve egy amerikai beavatkozás lehetőségének esélyeiről.

Az iráni állami televízió olyan felvételeket sugárzott, amelyek a zavargások során életüket vesztett emberek nagyszabású temetési meneteit mutatták Teheránban, Iszfahánban, Bushehrben és más városokban. A résztvevők zászlókat és Ali Hamenei legfelsőbb vezető arcképeit lengették, valamint zavargásellenes jelszavakat hordozó táblákat emeltek a magasba.

Bár az iráni hatóságok a korábbi tiltakozási hullámokat is túlélték, a mostani zavargások idején Teherán még mindig a tavalyi háború következményeit nyögi. Közben a térségben betöltött pozíciója is meggyengült, miután több szövetségesét - köztük a libanoni Hezbollahot - súlyos csapások érték Izrael ellen a 2023. október 7-i, a Hamász által vezetett támadások nyomán.

Amikor újságírók kedden arról kérdezték Donald Trumpot, mit ért azon, hogy „segítség úton van”, azt válaszolta: ezt nekik kell kitalálniuk. Egyúttal jelezte, hogy a katonai fellépés is szerepel azok között a lehetőségek között, amelyeket mérlegel. „Úgy tűnik, a gyilkosságok száma jelentős, de egyelőre nem tudjuk ezt teljes bizonyossággal” - mondta Trump, amikor Detroitból visszatérve megérkezett Washington térségébe, hozzátéve, hogy kedden este, egy jelentés kézhezvétele után többet fog tudni.

Az elnök hétfőn bejelentette, hogy 25 százalékos importvámot vet ki minden olyan ország termékeire, amelyek üzleti kapcsolatban állnak Iránnal, amely a világ egyik jelentős olajexportőre. Az amerikai külügyminisztérium kedden felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Iránt.