Régen, a pártállami időszakban, amikor az MSZMP ötévente tartott kongresszust, arra mindenki odafigyelt, az újságok előtte és utána napokig másról sem írtak – tett kitérőt a múltban Szabó Andrea politikatudós, akit arról kérdeztünk, hogy napjainkban milyen szerepet tölt be a kongresszus egy párt életében.
A rendszerváltás folyamatában, miután plurálissá vált a pártszerkezet, a pártkongresszusok egyre kevésbé számítottak fontos eseménynek – tért át az 1990 utáni korszakra Szabó Andrea. Annak ellenére így van, hogy a kongresszus a párton belüli népképviseletnek, a demokratikus képviseletnek a megtestesítője. Elméletileg ez az intézményesített forma biztosít lehetőséget arra, hogy a párt minden egyes tagja beleszólhasson a döntési mechanizmusokba. A legtöbb pártnál ez úgy történik, hogy az alapszervezetek küldötteket választanak, akik a helyi párttagokat képviselik a kongresszuson.
Papíron nincs is ennél jelentősebb demokratikus szerv egy párt életében. A kongresszus révén a helyi, hétköznapi párttagok is úgy érezhetik, hogy részeseivé válnak a politikai döntéseknek. A populista hatalomgyakorlás azonban – jelentette ki Szabó Andrea – az ilyesfajta működést erősen korlátozza. A legfőbb döntéseket valójában nem a kongresszusok hozzák meg, hanem azzal felhatalmazzák a mindenkori elnökséget vagy választmányt, attól függően, milyen a párt felépítése.
Vannak pártok, amelyek viszonylag gyakran, míg a bázisdemokráciára épülő, vagy ahhoz hasonló jellegű pártok egész gyakran hívnak össze kongresszust. Szabó Andrea példaként a mára gyakorlatilag megszűnt Lehet Más a Politikát említette.
Volt év, hogy az LMP négy-öt kongresszust is rendezett.
A Fidesz azok közé a pártok közé tartozik, amelyek ilyen szempontból még tartják magukat a hagyományos keretekhez: az 1988-ban alakult párt hétvégi kongresszusa már a 31. volt a sorban. Érdekesség, hogy a kormánypárt – mint azt a hvg.hu kiderítette – az alapszabály módosításával a parlamenti választás utánra halasztotta az egyébként esedékes tisztújítást.
Orbán Viktor: A Fidesz 106 képviselőjelöltjének a migránsokról, a genderről és háborúról kell beszélnieA pártkongresszusok mára a politikai kommunikáció részévé váltak, a pillanat uralását szolgálják – állapította meg Szabó Andrea. A Fidesz mostani kongresszusának egyedüli célja az volt, hogy megerősítse: a Fidesz egyetlen arca, „kampányának az ablaka” Orbán Viktor, minden róla szól. Mindenki, aki mikrofont kapott, arról beszélt, milyen fontos az országnak, hogy Orbán Viktor győzzön a választáson. Nem a Fidesz, hanem Orbán Viktor. Amikor maga Orbán szólalt fel, feltűnően sokszor hangsúlyozta, hogy mennyire alkalmas a miniszterelnöki pozícióra. Ami azért szokatlan, mert régebben nem érezte szükségét annak, hogy ezt bizonygassa, magától értetődőnek vette – jegyezte meg Szabó Andrea.
A kongresszusnak tehát ma is lehet értelme, de egészen más, mint eredetileg volt.
A mediatizált világban, ahol a Facebookon vagy más közösségi platformokon bármiről nyilvánosan véleményt lehet alkotni, egyre inkább elhalványul a kongresszus korábbi funkciója.
Szabó Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy léteznek olyan politikai innovációk, amelyek szintén szerves részei lehetnek egy párt működésének, és a kongresszust kiváltva képesek biztosítani döntésekbe való beleszólás lehetőségét, a belső nyilvánosság és demokrácia megvalósulásának feltételeit.
Ilyen eszköz például a párton belüli szavazás, amivel a Demokratikus Koalíció előszeretettel szokott élni.
A Tisza Párt helyzete speciális. Magyar Péterék – ahogyan Szabó Andrea fogalmazott – „kétkörös pártrendszert” hoztak létre. Maga a párttagság csupán egy-két tucat emberből áll, annyiból, ahányra jogi értelemben szükség van a párt működéséhez.
A Tiszának bizonyára jó oka volt arra, hogy a tervektől eltérően még nem nyitotta meg a pártot a tagság számára
– tette hozzá.
A belső demokrácia ebben az esetben a Tisza Szigeteken keresztül valósul meg – mondta a politikatudós. Ezek ugyan nem a párt alapszervezetei, hanem az emberek önkéntes együttműködésén alapuló spontán szerveződések, de nagyon erősen kötődnek a Tisza Párthoz. Hasonló szerepet játszanak, mint a helyi alapszervezetek. Sőt: végső soron még szélesebb spektrumot ölelnek fel, hiszen azok a szimpatizánsok, akik csatlakoznak a Tisza Szigetekhez, úgy tartoznak a párthoz, hogy nem kell taggá válniuk.
A rendszerváltás óta fokozatosan csökken a pártkongresszusok jelentősége – összegzett Szabó Andrea, aki biztosra veszi, hogy ez a tendencia a jövőben gyorsuló ütemben folytatódni fog.
Orbán Viktor elkezdte rombolni a saját nimbuszát, Magyar Péterre az első roham után visszaüthet az egyszemélyes show