Nem biztos, hogy újranyithat a Ruszwurm, és ha igen, az sem, hogy cukrászdaként

Tavaly augusztus elején azzal zárta be az I. kerületi önkormányzat Budavár ikonikus cukrászdáját, hogy ősszel nyílt pályázatot írnak ki, hogy megtalálják „a legjobb csapatot, akik minőségi cukrászdát tudnak nyitni” mindenki örömére. Lassan fél éve ennek, de még se híre, se hamva az új csapatnak, egyelőre a pályázatot sem írták ki. A késlekedés okáról megkérdeztük az érintett helyiségeket birtokló I. kerületi önkormányzatot.

„A Ruszwurm cukrászda múltja miatt is azt szeretnénk, hogy az ingatlan továbbra is cukrászdaként működjön. Előbb azonban meg kell várni, hogy az ingatlanokat érintő végrehajtási eljárások eredményeként teljesen jogtiszta helyzet legyen az ingatlanok hasznosítása érdekében” – válaszolta a Népszavának Böröcz László, Budavár fideszes polgármestere. A fentiekből úgy tűnik, egyelőre az sem bizonyos, hogy a patinás cukrászda újranyithat.

A budavári cukrászda 1827-ben nyitotta meg kapuját, így jövőre ünnepelte volna 200. születésnapját, túlélve forradalmakat, háborúkat, ha az önkormányzat augusztusban egy másfél évtizedes bérleti jogvita zárásaként ki nem teszi Szamos Miklóst. A cégvezető cukrászmester nem sokkal cukrászdája bezáratása után kórházba került és meghalt, így annak már nem lehetett tanúja, hogy a Dísz téren lévő másik helyét, a Korona kávézót is lefoglalják a végrehajtók.

A Ruszwurm és a Korona Kávézó körüli jogvita 2011-ben kezdődött, amikor a fideszes Nagy Gábor Tamás vezette önkormányzat hirtelen 604 ezerre emelte a Ruszwurm korábbi 99 ezer forintos bérleti díját (hasonlóan nagyot ugrott akkor a Korona díja is), de felajánlották, hogy a cukrász fizetheti a felét is, ha a határozatlan idejű bérleti szerződést 5+5 éves határozott idejű bérleti konstrukcióvá alakítják. Szamos Miklós nem ment bele, mondván ezzel jelentősen csökkenne a cég értéke, bizonytalanná válna a cukrászda jövője. Az önkormányzat 2013-ban felmondta a bérleti szerződést, amit 2014-ben visszavont, majd 2015-ben ismét felmondott. Szamos nem fogadta el a felmondást és fizette tovább az eredeti bérleti díjat.

Az önkormányzat több pert is indított, amelyből évekig húzódó pereskedés kerekedett. A Kúria végül jogerősen az önkormányzatnak adott igazat és kötelezte a Ruszwurm Kft-t helyiségek visszaadására és a 300 millió forintos tartozás megfizetésére. Böröczék még ellenzékben vizsgálóbizottságot állíttattak fel arra, hogy kiderítsék miért hagyja az ellenzéki V. Naszályi Márta polgármester, hogy egy cég több száz milliós tartozást halmozzon fel. Böröcz polgármesterré választása után alkut ajánlott Szamosnak: átveszik a céget és az alkalmazottakat. Szamos nem fogadta el, az önkormányzat végrehajtást kért, így került lakat a műintézményre, amelynek neve és teljes berendezése védettség alatt áll. Szamos Miklós a Népszavának korábban azt mondta, hogy az 1831 után készült 188 elemből álló, 1952 óta védettség alatt álló intarziás, aranyozott, faragott szekrény- és pultrendszert - a két aranyozott napsugaras műhelyajtóval, kanapéval, falitükörrel, csillárral, valamint a XIX. század elejéről és közepéről származó cukrászati kellékekkel - tulajdonjogát a helyiségek határozatlan időre szóló bérleti jogával együtt megvette 1994-ben. A budavári önkormányzat szerint ezek állam tulajdonban vannak és a kulturális örökség részét képezik. A helyzet tisztázása érdekében megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, amelynek égisze alatt működő Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztály 2023 novemberében szemlét is tartott a Szentháromság téri üzletben, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.