ügyészség;nyomozás;elutasítás;Puzsér Róbert;hivatali visszaélés gyanúja;

Nem indul nyomozás a Puzsér-féle karácsonyi házibuli utáni rendőrségi razzia miatt

Bár bűncselekmény gyanúja nem merült fel a házibulival összefüggésben, az ügyészség szerint mindez nem jelenti azt, hogy a rendőrségi razzia vagy az elrendelése törvénysértő lett volna.

Elutasította az ügyben eljáró Tolna Vármegyei Főügyészség azt a feljelentést, amely a Puzsér Róbert által rendezett karácsonyi házibuli utáni rendőrségi razzia miatt született – derül ki egy lapunk birtokába került határozatból.

Mint korábban hírt adtunk róla, rendőrök egy kicsit rászálltak azokra az emberekre, akik éppen távoztak  Puzsér Róbert hagyományosan év vége felé tartott  házibulijáról. A publicista lakása körül több rendőrautó is cirkált, a hazafelé igyekvőket igazoltatták, a ruhájukat átkutatták, de volt olyan is, akit a taxiból parancsoltak ki a rendőrök. Az egyik résztvevő, Farkas Attila Márton szerint drogot kerestek, de nem találtak semmit. A rendőrség a Telex kérdésére nem árulta el, hogy milyen bűncselekmény gyanúja merült fel.

A történtek miatt hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést azonban a Tolna Vármegyei Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasította. Ezt a vádhatóság egyrészt azzal indokolta, hogy csak azért, mert valaki sérelmesnek ítél meg egy hatósági intézkedést, attól az még nem bűncselekmény. A Bencsik Tamás főügyészhelyettes által aláírt határozat szerint az eljáró hatóságok – így a rendőrhatóság – intézkedései, döntései, az eljárásban érintett félre szinte szükségszerűen hátrányos eredménnyel járhatnak, azonban ez nem jelent kötelességszegéssel megvalósított, célzott jogtalan hátrányokozást. Az ügyészség ráadásul azt is kifogásolta, hogy a feljelentésben nem szerepeltek olyan objektív adatok, amelyek bűncselekmény elkövetését támasztanák alá: nevezetesen, hogy a rendőri intézkedés jogtalan hátrány, avagy előny okozására irányult volna.

Ügyészségi indoklás szerint a hivatali visszaélés megállapításához nem elegendő az, hogy egy hatósági fellépés valakinek kellemetlen vagy hátrányos következményekkel jár. A jogszabályok alapján ugyanis csak akkor beszélhetünk bűncselekményről, ha a hatóság kifejezetten azzal a szándékkal járt el, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen. A hatályos Büntető törvénykönyv szerint a hivatali visszaélés bűntettét követi el az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Ez a bűncselekmény akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Még a Horthy-rendszerben sem volt olyan időszak, amikor ne lett volna baloldali képviselet a parlamentben. Az ellenzéki párt szerint ez most sem lehet másként.