Nagy kérdés, mire lesz elegendő az, hogy negyvenezer Otthon Start-kompatibilis lakásra kértek és ennek negyedére már meg is kapták a fejlesztők a kiemelt jelentőségű beruházássá minősítést a kormány friss adatközlése szerint. A gyorsítópályás engedélyezéssel és könnyített feltételekkel járó státuszhoz kapcsolódóan az is kiderült, hogy ez nemcsak előnyökkel, hanem adott esetben komoly szankciókkal, akár milliárdos volumenű büntetéssel is járhat. A másik oldalt, azaz a vevőket érdeklő további kérdés, hogy végül mennyi otthon start programos (OSP) lakópark, illetve lakás épül meg a következő években a tervezett óriási tömegből. Tegyük hozzá: valóban lakóparkokról, kvázi lakótelepekről van szó, hiszen pályázni csak a legalább 250 lakásos, 70 százalékban maximum 1,5 milliós négyzetméteráron és legfeljebb 100 millió forintért kínált lakásokat magában foglaló társasházakkal lehet.
Tervekből nincs hiány, és mintegy 10 ezer új építésű lakás már válóban be is került a kiemelt beruházások körébe, ami érdemi kínálatbővülést hoz.
Jót tenne a lakásáraknak, ha beindulna a lakásépítés, mert bővülne a kínálat – mondta a Népszavának Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke, a Metrodom Építő Kft. ügyvezetője. Rámutatott: miután korszerű, 5–10 éves, jó minőségű ingatlanokból óriási a hiány, hiszen alig épültek új lakások az elmúlt években, így elmaradt az ingatlanállomány minimálisan szükséges megújulása. Így történhetett meg, hogy a használt lakások nagyobb mértékben, több mint 20 százalékkal drágultak tavaly, míg az új építésűeknél ugyanez 10 százalék körül volt.
Bődületes számok: a lakásárak majdnem megnégyszereződtek, a bérleti díjak pedig több mint kétszeresükre nőttek tíz év alatt MagyarországonNéhány hónapon belül kiderülhet, hogy valójában mennyire indul be a lakásépítés az OSP-ösztönzőkkel, amelyek egyike a minősített beruházási státusz. Fontos kérdés, hogy meg tudnak-e és akarnak-e felelni a szorosra szabott határidőknek a fejlesztők. A különleges státuszért cserébe ugyanis hat hónapon belül építési engedélyt kell kérni, és három éven belül teljesíteni a használatbavételi engedélyt, vagyis el kell készülni a projekttel. Ez a piaci szereplők szerint nagyon szűkös határidő. Még akkor is, ha teljesen előkészített projekttel pályázik a fejlesztő az olcsó hiteles vevőkörre. A kiemelt minősítésű beruházások lakásainak – vagyis a minimum 250 lakásos épületegységeknek – teljesíteni kell azt a feltételt is, hogy a piacra kerülő lakások 70 százaléka OSP-kompatibilis. Ha az értékesítési arány nem éri el az 50 százalékot három éven belül, akkor van még egy évük erre. Így összesen négy évbe kell beleférni, magyarul 2029–2030 lehet az az év, amikor az első Otthon Start-lakóépületeket biztosan átadják.
A fejlesztőknek a fix 3 százalékos vevőkört egy jogszabály-módosítással kvázi most bebetonozták, ugyanis idéntől a még csak tervezőasztalon létező ingatlanokra is kérhetik és megköthetik az állami támogatású hitellel a szerződést.
Az önerőhöz ráadásul a közalkalmazottak, köztisztviselők, vagyis az állami és önkormányzati cégeknél dolgozók felhasználhatják az évi egymillió forintos otthonteremtési támogatást, amit a továbbiakban hiteltörlesztésre fordíthatnak. Akinek meglévő lakáshitele van, annak január 20-ig kell a munkáltatójánál kérnie az egymillió forintos hiteltörlesztési támogatást. Az idei évben ez fix, de jövőre csak akkor érhető el, ha a költségvetésben a forrás erre biztosított. Ez nem mellékes kitétel, hiszen ezzel az évi egymillióval nem lehet biztosan számolni előre akár 25 évre, mint az OSP fix kamatozású hitelével. Kiss Gábor szerint a nem OSP-kompatibilis új lakások vevőköre is folyamatosan „termelődik”, méghozzá elsősorban a használt lakások piacáról érkező eladók személyében. Ők tipikusan azok, akik miután értékesítették olcsó hitellel megvehető ingatlanjukat, most továbblépnek, nagyobb, korszerűbb lakást vásárolnak, vagy legalább jobb helyre költöznek. Az új építésű projektekkel a használt ingatlanok piacára nehezedő, jelentős áremelkedést okozó nyomást eredményesen lehet majd enyhíteni, az OSP hosszú távú működtetésével pedig ehhez a fejlesztői motivációt biztosítani lehet az IFK alelnöke szerint.
Úgy tűnik, mintha Magyarországon egyáltalán nem is lenne szükség bérlakásokra, kár, hogy a statisztika csalóka