NASA;Hold;űrprogram;küldetés;Cape Canaveral;holdraszállás;Hold-program;Artemis II;

Már a floridai indítóállomáson várja a NASA óriás holdrakétája, hogy négy űrhajóssal útnak indítsák

A tervek szerint 2026. február 6-án kezdődhet az első emberes Hold-küldetés azóta, hogy az Apollo 17 űrhajó 1972 decemberében leszállt a felszínén. Az újabb Holdra szállás 2028-ra várható.

A NASA óriás rakétáját átszállították a floridai Cape Canaveral-i indítóállásra, és megkezdődtek az utolsó előkészületek a több mint 50 év utáni első emberes Hold-küldetésre – írja a BBC vasárnapi tudósításában a szombaton lezajlott eseményről. A 98 méter magas rakétát 12 órán keresztül függőlegesen, lánctalpakon vitték az összeszerelő üzemből a 6,5 kilométerre lévő 39B indítóálláshoz. A NASA szerint a rakéta legkorábban február 6-án indulhat, de vannak további lehetséges indítási időpontok februárban, márciusban és áprilisban is. A következő napokban zajlanak az utolsó tesztek, ellenőrzések, és lesz főpróba is, mielőtt megadnák az engedélyt a 10 napos Artemis II elnevezésű küldetésre.

Az Artemis II legénysége, Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch, valamint Jeremy Hansen kanadai űrhajós, valamint a NASA munkatársai a Kennedy Űrközpontban figyelték a rakéta lassú, óránként 1,3 kilométeres sebességű mozgatását. Ez lesz az első emberes küldetés a Holdra azóta, hogy az Apollo 17 űrhajó 1972 decemberében leszállt a felszínén. A NASA szerint a küldetéssel az űrhajósok messzebbre juthatnak az űrben, mint amennyire korábban bárki járt.

Négy űrhajós, Jeremy Hansen, Christina Koch, Victor Glover és Reid Wiseman fél évszázad után repülhet a Hold felé

Az Artemis II ugyanakkor nem érinti a Holdat, hanem egy jövőbeli Holdra szállás alapjait teremti meg, amelyet majd az Artemis III misszió vezet, legkorábban 2027-ben, de szakértők szerint inkább 2028-ban. A mostani küldetésen az űrhajósok, miközben a Hold túlsó oldala körül repülnek, három órán át vizsgálják, tanulmányozzák a Holdat, annak geológiáját, képeket készítenek, előkészítve a jövőbeli leszállást a Hold déli pólusán.

Az űrhajón hatalmas napelemrendszerek fogják előállítani a jármű összes elektromos energiáját, és szintén óriás tartályokban tárolnak oxigént és nitrogént, amelyeket összekeverve levegőt, valamint vizet állítanak, elő, hogy biztosítsák az űrhajósoknak, amire szükségük van az életben maradáshoz az utazásuk során. A missziót már évek óta tervezik, és a NASA-ra nyomás nehezedik, hogy az űrhajósokat a lehető leghamarabb útnak indítsa de az amerikai űrügynökség egyértelműen közölte, hogy nem köt kompromisszumot, és a személyzet biztonsága az elsődleges.

A megszállók fő csapásiránya továbbra is az ukrán energiaellátás megbénítása.