– Jó három évvel ezelőtt az interneten szembejött velem egy hidropóniás videó, amit átküldtem apának. Teljesen beleszeretett, s azt mondta: lányom, megtaláltad a jövőd! Neki egyébként negyven éves kertészeti múltja van, tehát eleve nem állt távol tőle ez a világ, még ha ez a technológia teljesen más is – idézte fel a családi vállalkozásuk első lépéseit a huszonéves Csollák Fanni, aki lakberendezői végzettségét hagyta hátra, hogy egy merőben új szakmában mélyedjen el. Maga a növénytermesztés nem volt számára idegen: apja évtizedeken át fóliaházakat tervezett és épített, anyja pedig eközben paradicsom termesztésével foglalkozott. Az újszerű, általuk a hazai körülményekre formázott, környezetbarát és fenntartható hidropóniás zöldségtermesztési módszert – amely nem igényel talajt, mert a gyökerek tápoldattal dúsított vízben fejlődnek – a Heves megyei Maklár szélén lévő családi házuk udvarán alakították ki.
Az utca kívülről teljesen átlagos, ám ha beljebb megyünk, két hatalmas fóliaházat látunk, ahová csak a cipőink fertőtlenítése után léphetünk. Bent mintha egy növénybibliotékába csöppennénk: egyfajta polcrendszeren minden soron más-más saláta, fűszernövény. Egy apró göröngynyi földet sem látni sehol.
Az úgynevezett vertikális farm elkészülését egyévnyi kutatómunka előzte meg. Jártak Hollandiában, ahol a magyarországinál jóval elterjedtebbek a talaj nélküli termesztési módszerek, majd két év alatt dolgozták ki azt a komplett technológiát, amivel a hazai viszonyokra és az itteni igényekre igazították a vállalkozást. – Az volt a terv, hogy ha már fóliaházakat tudunk építeni, minden egyéb más technológiával, árnyékolással, szellőztetéssel, öntözéssel, fűtéssel, mi lenne, ha be is tudnánk rendezni ezeket a hidropóniás rendszerrel, vagy átalakítani vele akár azon régi ügyfeleink meglévő fóliaházait, akik hajlandóak a fenntarthatóság felé elmozdulni – mondta a lány.
A mintaprojekt 220 négyzetméterrel indult 2024 januárjában, s egy évvel később bővítették még egy körülbelül ugyanekkora felülettel.
Az országban már van olyan cég, amelyik hidropóniás tornyokkal foglalkozik, de az a fajta vízszintes, többemeletes csatornarendszer, amelyet ők építettek fel és forgalmaznak, egyelőre egyedülálló. A technológiát úgy kell elképzelni, hogy ebben a zárt csatornarendszerben áramlik a tápanyagban gazdag víz, amely egyfajta filmréteget képez, megtapad, a növények pedig ebben eresztenek gyökeret. Nincsen föld, a csíráztató, gyökereztető „táptalaj” egy kis kőzetgyapotkocka. – Azt szoktam mondani, hogy ideje lenne mindenkinek eldobnia a kapát és a gereblyét és áttérni a hidropóniás termesztésre. Ez a hagyományosnál eleve 30 százalékkal hatékonyabb, hiszen sokkal több növény fér el annak köszönhetően, hogy felfelé terjeszkedünk. A növényeket nem kell kapálni, nem kell gyomlálni, nem kell hajlongani a földön, néha fel kell porszívózni a fóliasátor alján lévő agro-szövetre lehullott kis levéldarabokat, és ennyi – magyarázta.
Az a jövőképük – tette hozzá Csollák Fanni –, hogy ezzel az általuk tervezett berendezéssel akár ipari mennyiségben is lehessen majd termelni hazánkban is. Nyilván nem találták fel a spanyolviaszt, ázsiai országokban, spanyoloknál, hollandoknál már van hasonló. Ők inkább egyfajta olyan prototípust kísérleteztek ki, amely tetszőleges méretben továbbfejleszthető. Náluk 6 méteres csatornák futnak vízszintesen. Egy állványon tíz csatorna van és 300 növény fér el rajtuk. Vagyis néhány ezer négyzetméteren, egyszerűen átlátható és kezelhető technológiával nagyon hatékonyan lehet óriási mennyiséget megtermelni, tisztán, vegyszermentesen. A növény a vízből közvetlenül tudja felvenni a tápanyagot, nem kell a gyökerével keresgetnie, emiatt például egy saláta hatékonyabban tud „fejre” dolgozni. Nem használnak semmilyen permetet, növényvédő szert, s a vízbe is csak ásványi anyagokat és természetes tápanyagokat raknak. A víz 90 százalékát megtakarítják: téli időszakban 300 darab növényre vetítve, a száz literes víztartályba csak tíz litert kell hetente visszapótolni. Tisztán emelik ki a kifejlődött növényt, hiszen nem érintkezik talajjal, ennek köszönhetően nem fog ropogni a homok sem a szánkban, mint a szabadföldi salátánál.
„Azt sem tudjuk, hogy más településeket támogatunk vagy csak azért veszik el ezt a pénzt, hogy valamelyik fideszes pénzembernek hosszabb jachtja legyen”A Csollák család jelenleg éttermeknek, szállodáknak értékesíti a bemutatófarmon termelt salátákat, egyéb zöldségeket, de a helyi termelői piacra is visznek belőlük rendszeresen. Fűszernövénnyel is foglalkoznak, nyári időszakban bazsalikomot szállítanak pizzériáknak, Fanni édesanyja pedig jó aromájú szörpöket készít belőlük. Óvodásoktól az egyetemi hallgatókig számos érdeklődő csoport megfordult náluk az utóbbi időben, de akár egy hobbikertésznek is szívesen megmutatják a technológiát: vannak ugyanis afféle mini-méretű változatok, amelyekkel akár egy panelházban is képes valaki talaj és cserepek nélkül koktélparadicsomot termelni a konyhájában.
Adódik a kérdés, vajon nyereséggel működtethető-e a vállalkozás? Az utóbbi két évben egyre több étterem és szálloda találta meg őket, így a kutatásba, előkészületekbe és a rendszer kiépítésébe fektetett pénz már megtérült. Önerőből fejlesztettek, semmilyen pályázati forrást vagy hitelt nem vettek igénybe. Abban, hogy mindezt elérték, sokat segített a családfő „fóliás” tapasztalata, műszaki talentuma, az édesanya gyakorlatias gondolkodása és a huszonéves lány kreativitása, saját generációs látásmódja.
Az Orbán-kormány hosszú távú stratégiáról tárgyalna, az önkormányzatok szerint inkább a túlélésre kellene összpontosítaniFény, víz, oxigén és tápanyag
A hidropóniás növénytermesztés viszonylag új termelési módszer, amelynek alapelvei szerint a növényeknek valójában nem kell talaj a fejlődéshez, csupán egy olyan összetevő – ez jellemzően a víz – amely el tudja juttatni számukra a növekedéshez szükséges alapvető tápanyagokat. A rendszernek szüksége van friss vízre, oxigénre, a gyökér megtámasztására perlittel, tőzegmohával, kókuszrosttal vagy kőzetgyapottal. A tápoldalban a legfontosabb ásványi anyagok, amelyekre minden növénynek szüksége van: magnézium, kálium, kalcium, foszfor nitrogén. A hagyományos gazdálkodási rendszerekben ezeket komposzton, mulcson vagy ásványi műtrágyákon keresztül juttatják be, a hidroponikus rendszerekben azonban ezeket közvetlenül a vízhez adják, oldatot képezve. A növények növekedéséhez és virágzásához fényre is szükség van, ami kint nem okoz gondot, beltérben viszont speciális világítási rendszerre van szükség – foglalta össze honlapján a tudnivalókat a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. Kifejtették: a hidropóniás növénytermesztésnek számos előnye van a talajban termesztett szántóföldi növénytermesztéssel szemben. A koncentrált tápanyagok miatt nemcsak gyorsabban növekednek és egészségesebbek lesznek a növények, de kiküszöbölhetők a talaj által terjesztett betegségek kockázatai, s a gyomnövényekkel sem kell versenyezniük a növényeknek, mivel azok eleve nem kerülhetnek be a rendszerbe. A palánták 30-50 százalékkal gyorsabban nőnek a hidropóniás növénytermesztéssel, mintha a talajban lennének, hisz kevesebb környezeti stressz éri őket – az elegendő víz és tápanyag mellett nem kell aggódniuk a túlélésért, ehelyett a gyors növekedésre összpontosíthatják energiáikat. Amíg a talajba ültetve a gyökereknek messzire kell elnyúlniuk, hogy vizet találjanak, ezért bizonyos távolságra kell elültetni az egyedeket egymástól, a hidropóniás gazdálkodásban sokkal kevesebb helyet foglalnak el, vagyis nagyobb hozamot érhetnek el a gazdák négyzetméterenként, mint bármilyen más gazdálkodási móddal. Ráadásul a növényeket beltérben egész évben lehet termeszteni, így az időjárási korlátok megszűnnek. A rendszerek mindemellett tízszer kevesebb vizet használnak fel, mint a hagyományos öntözéses földművelés, mert ellenőrzötten és rendkívül hatékony módon használják fel azt. D. J.
