„Azt sem tudjuk, hogy más településeket támogatunk vagy csak azért veszik el ezt a pénzt, hogy valamelyik fideszes pénzembernek hosszabb jachtja legyen”

– Ez az elvonás az önkormányzatok gazdálkodásának egyik érzékeny pontja, amit az elmúlt időszakban különböző önkormányzati érdekképviseleti szövetségek is jeleztek felénk – ismerte be minap lapunk kérdésére Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábban már több fórumon is hangoztatta, hogy újra kell gondolni az önkormányzatokra rótt szolidaritási hozzájárulás rendszerét. Meg kell találni azt a közös nevezőt, ami mind a nagyobb, mind pedig a kisebb településeknek megfelel, s a kormány számára is elfogadható. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke szerint a szolidaritási hozzájárulással nem az a gond, hogy az erősebb települések segítik a kisebbeket. Hanem az elvonás mértéke, ami egyrészt túl sok, másrészt a pénz egyfajta általános bevétele lett a költségvetésnek, s jórészt nem a településekhez jut vissza.

– Jászberénytől 2024-ben 1,3 milliárd forintot vontak el szolidaritási hozzájárulás címén, tavaly pedig 1,5 milliárdot, míg az idén már 1,6 milliárdot vesznek el az évi 5 milliárd forintos iparűzési adónkból – mondta lapunknak Budai Lóránt, a város ellenzéki polgármestere.

 – fogalmazott. Ehhez képest a Versenyképes Járások Programból csupán néhány tízmillió forintnyi támogatást nyertek „vissza”, ami a veszteségeiket még csak nyomokban sem kompenzálta.

Eger szolidaritási hozzájárulása 2025-ben 1,74 milliárd forint volt, s ez az összeg 2026-ban is nagyjából ugyanennyi, a szolidaritási hozzájárulás költségvetésre gyakorolt hatásának részletes elemzése pedig jelenleg folyamatban van – derült ki az egri városháza lapunknak küldött válaszából.

A Hajdú-Bihar megyei Polgár 2024-ben közel 115 millió, 2025-ben 192 millió fizetett ilyen jogcímen, a 2026-ra előirányzott elvonás pedig már 214 millió forint feletti. Mindez jelentősen befolyásolja az idei költségvetést, azon belül is az önként vállalt, évek óta megszokott feladatokra és fejlesztési elképzelésekre jutó forrásokat – jelentette ki a Népszavának Tóth József, a település ellenzéki polgármestere. Emiatt kevesebb pénz jut az önkormányzati utakra, a kátyúzásra, a padkarendezésre, és kevesebbet fordíthatnak a közterületek tisztaságára, rendezettségére és zöldfelületek ápolására, öntözésre. A tavalyi költségvetés fejlesztések és beruházások nélküli főösszegének mintegy 5 százaléka a szolidaritási hozzájárulás jogcímen történő elvonás, ez az összeg a két évvel ezelőttihez képest idén majdnem megduplázódik.

Miskolcon is nőtt az elvonás: a 2024-es 4,48 és a tavalyi 5,3 milliárd forinthoz képest 2026-ban már 5,97 milliárd forint a kormány által előirányzott összeg. Tavaly 20,3 milliárd forintnyi iparűzési adóval tervezett a város, de – mint Szopkó Tibor ellenzéki önkormányzati képviselőtől megtudtuk – ez az összeg lehet, kevesebb lesz, mert az itteni nagyvállalatok nem zártak túl fényes évet.

– Fenntartjuk azt az álláspontot, amelyet Debrecen polgármestere az elmúlt évben is megfogalmazott, vagyis, hogy a szolidaritási hozzájárulás számítási mechanizmusa és mértéke, annak progresszivitása jelentős terhet ró az önkormányzatokra és mindenképp felülvizsgálatra szorul. A Megyei Jogú Városok Szövetsége egységes javaslatot tett a kormány asztalára, amely szerint az érintett önkormányzatok az idei évtől a tárgyévben befolyt helyi iparűzési adóbevételük 15 százalékának megfelelő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesítenének a központi költségvetés részére, amelynek összegébe javasolja beszámítani a Versenyképes Járások Program megvalósítására az önkormányzatok által a Területfejlesztési Alapba befizetett fizetési kötelezettséget – válaszolta a konkrét számokat firtató kérdéseinkre a debreceni polgármesteri hivatal. Korában annyit közöltek lapunkkal, hogy Debrecen 2024-ben szolidaritási adó címén 10,3 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe, s további 500 millió forintot vontak el tőlük a Versenyképes Járások Program keretében: ez az összeg vélhetőn a megyei jogú városok zöméhez hasonlóan nőtt tavaly, s nőni fog az idén is.

– Tavaly 514,5 millió forintot kellett fizetnünk, az idén ennél 98 millióval többet – írta a Népszavának az érdi városháza. – Még látványosabb a változás, ha azt nézzük, 2022-ben 118 millió, egy évvel később 191 millió, tavalyelőtt pedig 329 millió szolidaritási hozzájárulást kellett fizetnünk, vagyis négy év alatt 5,2-szeresére, de még két év alatt is 1,86-szorosára nőtt a kötelezettségünk. A tavalyi 19 milliárdos költségvetésünknek 2,7 százalékát jelentette a szolidaritási hozzájárulás, ami látszólag kis összeg, ám a valóságban sok egy olyan városban, ahol olyan rossz az infrastruktúra, mint Érden. Ebből a pénzből 20 közepes hosszúságú mellékutat lehetett volna burkolni, vagy meg lehetett volna nyitni a két bezárt uszodából az egyiket.

Az önkormányzat hozzátette, mivel nem a szolidaritási adó az egyetlen elvonás, lényegében 2020 óta folyamatos takarékossági intézkedések megtételével tudják csak fenntartani a város működőképességét.

– A spórolás mellett már hozzá kellett nyúlni az ingatlanvagyonhoz is, több üres, nem gazdasági jellegű telket értékesítettünk csaknem 200 millióért – jegyezték meg. – Ám még ez sem volt elég, kénytelenek voltunk pályázatot beadni az önkormányzatok rendkívüli támogatására, a REKI-re. Végül a kormányzat is elismerte, hogy a forráskivonás Érd esetében túlzó volt, kétszer is kaptunk segítséget a lejárt számlák kifizetésére 100, illetve 200 milliót. De a város 2025 végére eljutott oda, hogy nincs hova hátrálni, nincs miből tovább takarékoskodni.

Az önkormányzatnál jelenleg is tervezik a 2026-os költségvetést, ám azt még nem tudják, hogyan alakulnak az állami normatívák. Annyi biztos, ha folytatódik a megszorító politika, akkor Érd súlyos helyzetbe kerül, hiszen elfogytak a takarékok, nem tudják tovább húzni a nadrágszíjat. 

Pintér Bence, Győr ellenzéki polgármestere lapunknak megjegyezte, a szolidaritási hozzájárulást a 2017-es bevezetésekor azzal indokolta az Orbán-kormány, hogy a frissen államosított iskolák finanszírozásához járuljanak hozzá a tehetősebb önkormányzatok. Folyamatos és drasztikus emelésével azonban a sarc az elmúlt években a jól teljesítő városok, községek és közösségeik kifosztásának legfőbb eszköze lett.

– Míg 2020-ban 5,7 milliárdot, addig 2021-ben 7,7, négy éve 8, 2023-ban 9,5, tavalyelőtt 11,1, 2025-ben 12,5 milliárdot vontak el Győrtől ezen a címen – mondta Pintér Bence. – Az idei évben pedig Fekete Dávid miniszteri biztos bátorítására a kormány a tavalyinál is többet, 13,1 milliárdot, vagyis fejenként 101 ezer forintot vesz ki a győriek zsebéből a szolidaritási adóval. A miniszteri biztos a javaslatára ugyanis a tavaly júliusi közgyűlésen a fideszes többség kimondatta a képviselő-testülettel, hogy a települési szolidaritási hozzájárulás fizetése Győr stratégiai érdeke.

Jelenleg Győrnek működésre kell költenie a költségvetése 90 százalékát, ráadásul azt sem tudjuk, hogy a befizetésünkkel valóban más településeket támogatunk, vagy azért veszik el ezt az irdatlan összeget, hogy valamelyik fideszes pénzembernek hosszabb jachtja, kényelmesebb magánrepülője, szebb kastélya, nagyobb szállodalánca, fényesebb szőrű zebrája legyen.

A győri városvezető szerint nemcsak a települése szenvedi meg az szolidaritási hozzájárulást, a környékbeli községek is rosszul járnak: Gönyűtől 650 millió, Mezőörstől 79 millió, Töltéstavától 56 millió forintot vesz el a kormány.

Mosonmagyaróvártól pedig éppenséggel 1,73 milliárdot, ami 220 millióval több, mint tavaly, s 389 millióval haladja meg a 2024-es elvonást – a költségvetési kiadások közel 10 százalékát teszi ki a szolidaritási hozzájárulás.

– A növekedés a tartalékaink felélését eredményezi – jelentette ki a Népszavának Szabó Miklós, a város ellenzéki polgármestere –, az idei működésünk azonban még biztosítottnak látszik egy takarékos gazdálkodás mellett, de az önerős felújításokra, fejlesztésekre kevesebb jut, mint kellene.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti polgármestere szerint nem érte váratlanul az önkormányzatokat a szolidaritási hozzájárulás idei összege, hiszen az iparűzési adóbevétel alakulásából, illetve a vonatkozó szabályokból kiszámolható, mennyit kell fizetnie egy adott településnek.

– Fehérvár gazdasága szerencsére továbbra is kiemelkedően teljesít, kiemelkedő tehát az adóerő-képességünk is – hangsúlyozta lapunknak. – Az iparűzési adóbevétel hosszú évek óta folyamatosan és jelentős mértékben emelkedik, a tavalyi összeg várhatóan meghaladja a 30 milliárd forintot. Mivel nagyjából 2 milliárddal nő az iparűzési adóbevételünk, emelkedik a szolidaritási hozzájárulás összege is, várhatóan 9,5 milliárdra, ami mintegy egymilliárdos növekedés.

A székesfehérvári polgármester hozzátette,

Ezért is dolgozták ki párthovatartozástól függetlenül a Megyei Jogú Városok Szövetségének a szolidaritási hozzájárulás csökkentésére, valamint a kötelező feladatok áttekintésére és a teljes önkormányzati finanszírozási rendszer átgondolására tett javaslatát, melyről folyamatosan egyeztetnek a szakminisztériummal.