Az István, a király rockoperát az 1983-as királydombi ősbemutatója óta több verzióban, sokfelé játszották. Székely Kriszta, aki éppen most februártól veszi át a Katona József Színház vezetését, a Budapesti Operettszínházban, Lőrinczy György igazgatása idején 2018-ban már megrendezte Szörényi Levente és Bródy János klasszikussá lett művét. Rosta Mária jóvoltából, aki a rockopera megszületése óta producerként bábáskodik a különböző bemutatók felett, most Székely Kriszta a Papp László Sportarénában is színre vihette a produkciót. Az Operettben élő zene kísérte az énekeseket, itt zenei alapra énekeltek a színészek. A díszlet (Tervező: Cseh Renátó) az operettszínházi előadás jóval nagyobb, monumentálisabb variációja. A színpad egyik oldalán egy hatalmas angyal, a másik oldalán egy óriási bika látható. Utalva István és Koppány ellentétére. A mostani budapesti premierre olyan nagy volt az érdeklődés, hogy vasárnap esti mellett, az eredetileg főpróbának szánt aznapi délutáni előadás nézőtere is hamar megtelt. A közönség feszült csendben követhette a produkció nyitányát, majd sportos szürkében (Jelmez: Pattantyús Dóra) megjelent a Táncművészeti Egyetem hallgatóiból és szabadúszókból álló, erre az alkalomra összeállított tánckar. (Koreográfusok, akárcsak annak idején az Operettben: Bodor Johanna és Lénárt Gábor.) És rögtön hallhattuk, hogy „Mondd, te kit választanál?”
Valóban, az István, a király mondanivalója, így választási kampány idején még jobban felértékelődik. A hatalomért folytatott harc eszközökben nem válogat, mint ahogy az etikai normák is könnyen átértékelődnek. A mű, ha innen nézzük, tényleg valódi dráma és Székely Kriszta így is rendezte meg. Felerősítve a családi konfliktusokat, amelyek igencsak átszövik a cselekményt. A rendezés erősen feszes, nem nagyon fér bele közbetapsolás. A koncepció talán legnagyobb erénye, hogy nem áll egyik oldalra sem. Megmutatja mind a két felet, erényeikkel és a gyengeségeikkel együtt. Az értelmezésben nincsenek győztesek és vesztesek. Székely Krisztát a dráma érdekli, az érintettek indítékai, a szenvedésük és a mámoruk egyaránt. Istvánként Kocsis Dénes sötét öltönyben nem csak remekül énekel, hanem képes megjeleníteni a később királlyá lett Vajk vívódásait, gyötrelmeit és a legvégén a könnyeit is. Ellenfele Koppányként Dolhai Attila fekete trikóban és szőrmekabátban, messze virító szőrös mellkasával komoly ellenfélnek mutatkozik. Ő nem fogad el idegenektől segítséget, ez lesz a veszte is. Nem méri fel kellően saját erejét. Jordán Adél Saroltként roppant erős nő, aki képes jó irányba terelni az eseményeket. Mentes Júlia Gizellája szép és érzéki, ő is nagyszerűen énekel. Markáns Gubik Petra Rékája, Orosz Ákos Asztrik apátja, György Rózsa Sándor Tordája és Kerényi Miklós Máté Laborca. Nagyon profi a kivetítés, sok közelivel, olyan, mintha a színpadi történésekkel párhuzamosan egy operafilmet is kapnánk. A végén a Himnusz megszólalásakor felállt a közönség, és nagy részük a hatás miatt állva is maradt. A produkció a budapesti bemutató után hazai vidéki nagy városokban turnézik. Székely Kriszta rendezése minden bizonnyal európai arénák nagyszínpadain is megállná a helyét, ha az megvalósul, addigra nálunk várhatóan el is dől, hogy ki kit választ.
Infó: Szörényi Levente-Bródy János: István, a király. Rendező: Székely Kriszta. Papp László Sportaréna A produkció hamarosan Pécsett (Lauber Dezső Sportcsarnok), Győrben (Audi Aréna), Debrecenben (Főnix Aréna) és Szegeden (PICK Aréna) is látható lesz, január-március között.
