Az orosz-ukrán háború kitörése után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kitiltotta az olimpiáról az orosz és belarusz sportolókat, ezek után a nemzetközi sportági szövetségek többsége is teljesen kizárta a két ország sportolóit, illetve a válogatottakat a nemzetközi versenyekről. A csaknem négy éve fél éve tartó fegyveres konfliktus lezárása hosszú ideje téma, de megjósolhatatlan, mikor csendesülnek el valóban a fegyverek.
A csapatsportok versenyei, valamint az atlétikai események is orosz résztvevők nélkül zajlanak 2022 eleje óta. A 2024-es párizsi nyári olimpián összesen 32 orosz és belarusz sportoló vehetett részt egyetlen semleges zászló alatt. Indulásuk feltétele az volt, hogy nem lehettek igazolt versenyzői az orosz hadsereg sportklubjának, a CSZKA Moszkvának és nem támogathatták Ukrajna megtámadását.
A teniszezőknél nem tiltották ki az oroszokat a nemzetközi versenyekről. Azzal érveltek a sportág irányítói, hogy a legjobb orosz játékosok évek óta nem a hazájukban élnek, sokan gyermekkoruk óta külföldön készültek fel a profi pályafutásukra.
Az ukrán játékosok közös álláspontra helyezkedtek az országukkal ellenséges két államból érkezőkkel szemben, a mai napig nem fognak kezet az orosz és belarusz sportolókkal az ellenük vívott mérkőzéseik előtt és után. Kezdetben komoly feszültséget okozott a kézfogás elmaradása. A 2023-as Roland Garroson az ukrán Marta Kosztyuk nem fogott kezet a belarusz Arina Szabalenkával, aki eddigi négy Grand Slam-sikerét a szankciók életbe lépése óta, „hontalan sportolóként” szerezte. Leszja Curenko Indian Wellsben visszalépett a Szabelenka elleni mérkőzéstől. Később elmondta, hogy egy WTA-vezetővel folytatott beszélgetés (az orosz sportolók státuszáról) váltotta ki a pánikrohamát és egészségügyi okból nem tudott pályára lépni. Az is nagy felháborodást keltett Ukrajnában, amikor Jelizaveta Kotljar kezet fogott egy orosz riválisával a mérkőzése után. Az akkor 16 esztendős játékos édesapja bocsánatot kért, és megígérte, hasonló nem fordul elő többet.
Szintén nagy visszhangot keltett, amikor az ukránok egyéniben négyszeres világbajnok kardozóját, Olga Harlant kizárták a 2023-as milánói világbajnokságról, mert nem volt hajlandó kezet fogni orosz ellenfelével.
Férfi párbajtőrben a 2022-ben vb-bronzérmes ukrán Igor Reizlin nem állt ki az első fordulóban az orosz Vagyim Anohin ellen, Harlan viszont ott volt a páston, és sok ukrán szurkoló előtt 15-7-re megverte Anna Szmirnovát. Az asszó végén azonban nem fogott kezet, emiatt orosz riválisa a pást közepére ülve követelte riválisa kizárását. A szervezők először nem adtak helyt az orosz versenyző panaszának, később mégis kizárták Harlant, akinek így szertefoszlottak a reményei, hogy ott lehessen a 2024-es olimpián. Később a NOB egyedülálló kivételt tett a korábban ugyancsak vívóként ötkarikás bajnoki címet szerző Thomas Bach, akkori elnök közbenjárásával Harlan szabadkártyát kapott a nyári játékokra, ahol csapatban arany-, egyéniben pedig bronzérmes lett.
A vívók január 1. óta részben feloldották az oroszokra és belaruszokra érvényes korlátozásokat: az utánpótlás korosztályokban saját színeikben indulhatnak a két ország versenyzői, a nemzetközi szövetség állásfoglalása szerint az ifjú sportolók nem tehetők felelőssé a háborúért.
Visszatérhettek az orosz és belarusz parasportolók
A március 6-án kezdődő milánói téli paralimpián korlátozás nélkül, saját színeikben vehetnek részt a belarusz és orosz parasportolók. A szankciók teljes feloldásáról tavaly szeptember 27-én, szöuli kongresszusán döntött a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC). A határozatot komoly viták előzték meg, amit mutat a szavazati arány is, különösen Oroszország esetében voltak megosztottak a tagországok: a belaruszok visszaengedéséről 103 igen, 63 nem szavazattal és 10 tartózkodással döntöttek, még szorosabb volt a voksok aránya Oroszország esetében, 91 igen, 77 nem és 8 tartózkodás.
A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) nem meglepő módon támogatta a szankciók teljes feloldását, azzal az indoklással, hogy a parasportolók nem háborúznak, nem politizálnak, ezért őket nem érheti hátrány.
Magyar különút
A sportvilágtól elszigetelt belarusz és orosz csapatok, sportolók mindig számíthattak Magyarország segítségére. Legutóbb tavaly november 16-án és 17-én a magyar női kosárlabda-válogatott játszott két felkészülési mérkőzést Oroszországgal Székesfehérváron. A sportág nemzetközi szövetsége, a FIBA – a többi sportszervezethez hasonlóan – Oroszország bojkottálására szólította fel a tagországait. A magyar szövetség úgy játszotta ki a FIBA előírását, hogy nem jelentette be a szervezetnek a nemzetközi meccseket, amiket zárt kapuk mögött rendeztek, nem vettek részt rajta külföldi játékvezetők, ezért ezek nem számítottak hivatalos mérkőzésnek. A találkozó után az orosz válogatott megköszönte, hogy játékosai az otthoni bajnokságból kilépve külföldön is pályára léphettek, a magyarokon kívül korábban a törökökkel és a szlovénekkel játszottak barátságos mérkőzéseket ebben az évben.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a belarusz csapatokat kötelezte arra, hogy a hazai mérkőzéseiket semleges helyszínen, a közönség kizárásával rendezzék meg. A nyugat-európai országok elzárkóztak a belarusz csapatok befogadásától, Magyarország azonban szívesen látta őket. A belarusz válogatott Budapesten, a Szusza Ferenc Stadionban és Zalegerszegen játszotta le a 2024-es Európa-bajnokság selejtezős meccseit, illetve az idei világbajnokság kvalifikációs találkozóit. Szintén Magyarországon fogadták ellenfeleiket az európai kupasorozatokban érdekelt klubcsapatok.
Szocsiból más színekben
A téli sportágakban az orosz visszatérés különösen érzékeny kérdés, mivel Oroszország hagyományosan nagyhatalom (sífutás, biatlon, műkorcsolya). Sífutásban és biatlonban a skandináv országok nyomására a nemzetközi szövetségek következetesen fenntartják a kizárást.
Északi síben az oroszok és a belaruszok nem tudtak részt venni a skandináv országokban rendezett világkupaversenyeken, mert nem kaptak beutazóvízumot. Az északi államok a háború kitörése óta csak rendkívüli esetben engednek be orosz állampolgárokat a területükre, ezzel az indokkal tiltották ki a sportolókat is.
Az orosz műkorcsolyázók 2024 szeptemberében térhettek vissza semleges színekben. A két évvel ezelőtti Európa-bajnokságon a különböző nemzeti válogatottak színeiben 27 orosz származású versenyző állt rajthoz, a tavalyi világbajnokságon Magyarországot egyetlen, hazánkban született sportoló sem képviselte. Magyarul is pusztán Szemko Danijil Leonyidovics tudott a vb-n indult magyar korcsolyások közül.
A párosban versenyző Pavlova Maria–Sviatchenko Alexei kettős Szocsiban él és készül, a február 6-án kezdődő milánói téli olimpián magyar színekben lép jégre, és esélyes az éremszerzésre.
Egyre engedékenyebb a NOB
A NOB fokozatosan enyhít a megszorításokon, egyre inkább a nemzetközi szövetségekre bízza a konkrét döntéseket. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) tavaly december 15-én határozott arról, hogy feloldja az orosz sportolókkal szembeni összes korlátozást. A döntés közel sem volt egyhangú, hiszen a közgyűlésen 61 küldött voksolt az összes korlátozás feloldása mellett, míg 51-en ellene foglaltak állást. A FIDE már korábban is enyhített a korlátozásokon, hiszen januárban, hiszen megengedte Oroszország ifjúsági és paralimpiai csapatainak az indulását semleges színekben. A világszövetség a nyáron hozzájárult, hogy az orosz női válogatott a FIDE zászlaja alatt asztalhoz ülhessen a novemberi spanyolországi csapat-világbajnokságon, amelyet aztán meg is nyert Linaresben. A FIDE döntése azt jelzi, hogy a sportvilág egy része próbál visszatérni a háború előtti szabályokhoz.
