Donald Trump amerikai elnök látszólag Grönland megszerzésére fókuszál, de ha megnézzük a távolabbi képet, akkor látszik, hogy valójában az Északi-sarkvidék leuralását tervezi. Ezt erősíti az az információ is, melyről a BBC írt, miszerint Washington új jégtörőket rendelt, méghozzá nem mástól, mint a NATO- és EU-tag Finnországtól.
Nem véletlen a választás, hiszen ezeknek a hajóknak a gyártásához, amelyek képesek áthajózni vastag jéggel borított vizeket igazi profizmus kell, amelyben a finnek világelsők. A jégtörők legújabb generációját egy helsinki gyárban tesztelik, fagypont alatti hőmérsékleten az Aker Arctic Technology laboratóriumában. Itt egy 70 méter hosszú szimulációs tartályban, tiszta csatornát váj a víz befagyott felszínén a legújabb modell.
„Létfontosságú a szerkezeti szilárdság és a magas motorteljesítmény”
– mondta Riikka Matala mérnök a BBC-nek. Ezen kívül a hajótest formája is kulcsfontosságú: a cél a jég lefelé hajlítással történő törése, nem szabad vágnia azt.
A világ összes üzemben lévő jégtörőjének 80 százalékát Finnországban tervezték, 60 százalékuk készült a helyi hajógyárakban. Ez azért is van így, mert a finn kikötők az egyetlenek, amelyek mindegyike télen befagyhat, és az országba érkező áruk 97 százalékát tengeren szállítják.
Trump már tavaly októberben bejelentette, hogy az USA két jégtörőt rendel Finnországtól, további négyet pedig amerikai gyárakban építenek meg finn tervek alapján. Nemzetbiztonsági okokból ezek mindegyikét az USA-ban kellene gyártani, de Trump kivételt tett, mondván: az orosz és kínai előretörés agresszivitását mihamarabb ellensúlyoznia kell. Oroszországnak jelenleg 40 jégtörője van (köztük nyolc atommeghajtású), míg az USA-nak csupán három működőképes egysége van.
2024 júliusában az USA, Kanada és Finnország létrehozta az Icebreaker Collaboration Effort (egy másik ICE rövidítésként ismert) paktumot. Ennek célja a nyugati jégtörő-kapacitás gyors növelése, megosztva a technológiát és a gyártási erőforrásokat.
A klímaváltozás miatt a Jeges-tenger egyre járhatóbbá válik a teherhajók számára – de csak akkor, ha jégtörők utat vájnak nekik. Ez megnyitja a kereskedelmi útvonalakat Ázsia és Európa között, Oroszország partjai mentén, vagy Alaszka és Kanada szárazföldi részeitől északra, Grönland mellett elhaladva.
A jégszint csökkenése egyúttal azt is jelenti, hogy az Északi-sarkkör alatti olaj- és gázmezők hozzáférhetőbbé válnak.
„Jelentősen megnőtt a forgalom a világnak azon a részén”
– mondta a BBC-nek Peter Rybski, az amerikai haditengerészet nyugalmazott tisztje, aki Helsinkiben él és dolgozik jégtörő-szakértőként.
Oroszországban aktív olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési ipar működik, emellett egy újonnan felemelkedő átszállítási útvonal is kialakulóban van Európa és Ázsia között.
Trump törekvése a jégtörő flotta bővítésére túlmutat a jeges sarkvidéki vizeken való üzemeltetés gyakorlati szempontjain – véli Lin Mortensgaard, a Danish Institute for International Studies (Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézete) kutatója. Szerinte a kérdés a hatalmi tekintély kivetítéséről is szól.
Csak egy kis visszatekintés: amikor az 1960-as években olajat találtak Alaszkában, az USA megpróbálta bebizonyítani, hogy egy átalakított tankhajóval is át lehet vágni az északnyugati átjárón. Nem sikerült: a hajó bár eljutott Alaszkáig, jégtörőknek kellett többször is kiszabadítaniuk. Ez a kudarc vezetett végül az Alaska Pipeline (vezeték) megépítéséhez, mert a tengeri szállítás túl kockázatosnak bizonyult. Előtte még egy hatalmas alagútrendszert építettek a grönlandi jég alatt (ez volt a Project Iceworm, vagyis jégféreg), ahol atomrakétákat akartak tárolni közel a Szovjetunióhoz. A projektet végül feladták, mert a jégtakaró mozgása veszélyeztette az alagutak épségét.
A hidegháború alatt is központi szerepe volt az Északi-sarkvidéknek a jég alatt. Ott bujkáltak az amerikai és szovjet atomtengeralattjárók, mivel ott a szonárok nehezebben érzékelték őket.
Mindeközben az oroszok bővítik, és a szintén lemaradásban lévő kínaiak viszont saját maguk építik a jégtörő flottájukat. Kína, bár nincs közvetlen partja a Jeges-tengeren már épített egy saját jégtörőt, amellyel "tudományos expedíciókat" hajtanak végre. Valójában azonban a geopolitikai jelenlétüket hivatottak megalapozni olyan területeken, ahol korábban csak az oroszoknak és amerikaiaknak "osztottak lapot".
Oroszország már eddig is kiterjedt katonai és légibázis-hálózatot épített ki északon, beleértve a hiperszonikus rakétákat is, ez pedig növeli a nemzetbiztonsági kockázatot az USA számára az Alaszka felé vezető megközelítési útvonalakon.
Moszkva az élen
Oroszország az egyetlen ország a világon, amely atommeghajtású jégtörőket üzemeltet. Ezek a hajók hatalmas előnyben vannak, mert nem kell üzemanyag-utántöltés miatt kikötniük. Vagyis akár hónapokig a nyílt vízen tudnak maradni. A reaktoraik által termelt hőt ráadásul a jég megolvasztására is használják a hajótest körül ezzel csökkentve a súrlódást.
