A legnagyobb albániai kikötő helyére Durrës városában gazdag turistáknak szánt luxusapartmanok épülnek. A kivitelező a budapesti mini-Dubaj projektből is ismert Eagle Hills, amely adókedvezményeket, olcsó földterületet és gyorsított eljárást is kapott az albán kormánytól. Cserébe a kockázatokat és egy új kikötő költségeit is a helyi adófizetők állják, ráadásul egy olyan, szinte érintetlen területre fognak befutni a teherhajók, ahol eddig flamingók és gémek fészkeltek.
Ez nem egyedi történet, hanem egy tipikus korrozív tőkeberuházás. Ezek lényegükben különböznek egy szokványos üzlettől, de nem is tekinthetők korrupciónak sem – magyarázta a Népszavának Tena Prelec, a Fiumei Egyetem adjunktusa.
A projektek nem piaci verseny és átlátható tervek alapján születnek, hanem gyakran kifejezetten a beruházó érdekeire szabott törvényekkel. Ezzel együtt nincs szó illegális tevékenységről, kenőpénzekről, hiszen mindent legálissá formálnak.
Tena Prelec és kutatótársai 59 ilyen beruházást elemeztek a GEO-POWER-EU nevű projekt keretében. A nyugat-balkáni, grúz, ukrán és moldovai eseteket vizsgálva számos tipikus elem látszik, a magyar olvasónak nemcsak a módszerek, de egyes szereplők is ismerősek lehetnek.
A belgrádi Waterfront megaprojekt nemzetközi visszhangot és jelentős helyi ellenállást váltott ki, a Száva partjára épített toronyházakat szintén az Egyesült Arab Emírségekből érkező Eagle Hills építette. Aleksandar Vučić mellett a teljes szerb elit beállt a projekt mögé, kérdéseket, kételyeket és tiltakozókat is lesöpörve. Fontos eleme ennek a történetnek is, hogy a politikai vezetők úgymond foglyul ejtették a hatóságokat, akik így nem a közjó, hanem a projekt érdekei szerint hozták meg döntéseiket.
Kíváncsi, milyen betonszörny épülhet Rákosrendezőn? Itt megnézheti! – Videó!Az ingatlanberuházáson túl más szektorokat is érint a korrozív tőke problémája. A kutatócsoport a közlekedési infrastruktúra (autópályák), energetika, bányászat és a közlekedési központok (kikötők, repterek) beruházásainál is azonosították azokat a jellemzőket, amiért ezek nem tekinthetők egyszerű külföldi beruházásnak.
A politikai vezetés által előre eldöntött, nagy csinnadrattával bejelentett megaprojekteknél jellemző, hogy stratégiai projektként a rendes eljárásokból és szabályokból kiemelve készülnek. Ahogy az ellenzők megfélemlítése sem egyedi eset.
A Carnegie Europe elemzőközpont most kiadott tanulmánya néhány ilyen projektet részletesebben is elemez, köztük az Eagle Hills montenegrói terveit is. Ulcinj városának 13 km-es beépítetlen tengerpartján a Montenegró és az Egyesült Arab Emírségek közötti szerződés értelmében a luxuslakások építését kivonták volna a közbeszerzési szabályok alól. Ulcinjt többségében az albán kisebbség lakja, de az átláthatatlan beruházás és a környezeti károk miatti félelem nyomán széles körű civil összefogás jött létre. Most úgy tűnik, a befektetők meghátráltak, hivatalosan újabb helyszínt keresnek.
A tanulmány felhívja a figyelmet az EU szerepére ezekben a beruházásokban, hiszen a nyugat-balkáni országoknak csatlakozási tárgyalásaik során az uniós szabályoknak megfelelően kell átalakítaniuk jogrendjüket.
Az uniós közbeszerzési szabályok montenegrói bevezetéséről szóló tárgyalásokon ugyan technikai szinten elő is került az ulcinji beruházás, mint ami nem felel meg a brüsszeli elvárásoknak, de az Európai Bizottság el akarta kerülni a konfrontációt. A tanulmány megállapítja, hogy az EU-nak itt lehetősége lenne számonkérni az országok vállalásait, és megakadályozni a demokratikus és átlátható ügymenetet kikerülő beruházásokat.
Prelec szerint Magyarország példáján látható, hogy az uniós szabályok korlátokat jelentenek az ilyen projekteknél, nem véletlen, hogy a kínai finanszírozású Belgrád-Budapest vasútvonal esetében a szerb szakaszt sokkal gyorsabban tudták átadni. Ennek a megaprojektnek volt a része az az újvidéki vasútállomás is, ahol az előtető leomlása 2024 novemberében 16 ember halálát okozta. A tragédia nyomán kezdődött tiltakozáshullám azóta is tart.
Lázár Jánost megcáfolta a szerb kollégája, legkorábban májusban adhatják át a Budapest-Belgrád vasútvonalatTizennégy hónap kitartással győztek a diákok, Szerbiában jön az előrehozott választásA Fiumei Egyetem adjunktusa kiemeli, hogy a civil társadalom a tragédiáért a helyi hatóságokat tette felelőssé, nem a kínai beruházó ellen szólalt föl. Szerinte az emberek pontosan tudták, kik kötötték ezeket a megállapodásokat, és mely műszaki szabályokat nem tartottak be. „Sokszor geopolitikai ügyekként beszélünk ezekről – mi a kínai és mi az orosz érdek –, de ez csak egy része a történetnek, hiszen ezekhez a helyi elitekre is szükség van. És akkor nem beszéltünk a nyugati pénzügyi központokról és ügyvédi irodákról, amelyek lehetővé teszik ezeket az üzleteket.”
A Carnegie Europe januári brüsszeli rendezvényén ugyanakkor több résztvevő hangsúlyozta, kevés alternatívája van az ilyen beruházásoknak.
Az EU elvárja, hogy geopolitikai okokból ne jöjjenek kínai és orosz befektetők, de amikor arról van szó, hogy uniós cégek mikor érkeznek, az a válasz, hogy majd, ha megfelelő lesz az üzleti környezet
– mondta egy régiós résztvevő.
A kutatók szerint ugyanakkor az sem állítható, hogy a korrozív tőke csak keletről jönne. Uniós országokból ugyanúgy érkeznek olyan befektetők, akik a politikai elittel összejátszva, a lakosság érdekével szemben hozzák az üzletet. Donald Trump amerikai elnök és környezete is használ ilyen eszközöket. Jared Kushner, Donald Trump veje is több üzletről tárgyal a régióban, s ezekhez szinte elvárás a helyi törvények kreatív értelmezése és a legmagasabb szintű politikai alku. Igaz, a belgrádi Trump-torony terve éppen megdőlni látszik a helyi ellenállás miatt.
