Béremelésért tüntettek a kulturális dolgozók

Több vidéki városban is akciókat tartottak a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének szervezésében magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve.

Dobrovits Orsolya, a szakszervezet elnöke hangsúlyozta:

De az országban sok helyen még ennyit sem kapnak a magasan képzett szakemberek, hanem be kell érniük a garantált bérminimummal. A tárca 2026-ra 15 százalékos béremelést ad a kulturális területen dolgozóknak. Ez viszont a szakszervezeti vezető szerint az intézményeket fenntartó önkormányzatokat hozza lehetetlen helyzetbe, mert sokszor éppen a kulturális dolgozók bérére fordítandó kiadások rovására tudják csak befizetni a rájuk kiszabott szolidaritási hozzájárulást.

„Úgy tűnik, a tárcának nem a szakmaiság, a szakmai tudás, hanem a protokoll rendezvények fénye, és a kulturális épületekbe öntött beton köbmétere számít. Az öntött-beton önmagában még nem kultúra” – mondta Dobrovits Orsolya az Iparművészeti Múzeum épülete előtt, ami szimbolikus helyszín, hiszen több mint nyolc éve felújításra várva üresen áll.

„Én itt dolgozok, illetve hát dolgoznék ebben az épületben itt mögöttünk, ha nem lenne bezárva. (…) Ha valaki ránéz erre az épületre, akkor láthatja, hogy zárt, üres, élettelen, halálra van ítélve, és ezt mi nem fogjuk hagyni. Szimbóluma ez az épület az évtizedeken és kormányokon átívelő kulturális impotenciának, hanyagságnak és bűnös múzeumi politikának” – mutatott a múzeum épületére Kovács András, a bútorgyűjtemény restaurátora. Hangsúlyozta, évi súlyos százmilliókba kerül az adófizetőknek az üresen álló épület őrzése, állványzata és a raktárak, műhelyek bérleti díja, ahol a gyűjteményt tárolják. Azt mondta, nem érti, a kormányzat miért veti magát újabb akciókba – mint a Természettudományi Múzeum Debrecenbe, illetve a Mezőgazdasági Múzeum Gödöllőre költöztetése – miközben a legtöbb múzeum és más intézmény súlyos forráshiánnyal küszködik. Felidézte: egy szeptemberi egyeztetésen Demeter Szilárd többször is azt mondta, olyan, hogy Iparművészeti Múzeum nem is létezik. „Mi innen üzenjük Demeter Szilárdnak és az összes hozzá hasonlóan gondolkodó embernek, hogy az Iparművészeti Múzeum létezett, létezik és létezni is fog. Mint ahogy azok a múzeumok is létezni fognak, amelyeket eldózeroltak, bezártak és kiürítettek, mint például a hadtörténeti, a közlekedési, vagy akár a nyíregyházi Jósa András Múzeum” – jelentette ki a restaurátor.

A 100-200 fős tömeg innen a Nemzeti Múzeum épülete elé vonult, ahol Bodor Bálint arról beszélt, a Petőfi Irodalmi Múzeumban az összevonás csak vergődést hozott, túlbonyolította adminisztrációt és emiatt meg nem valósult terveket és végtelen lassúságot. „Nagyon dühös vagyok, mert nem becsülik meg a munkánkat, mert nem adottak a feltételek ahhoz, hogy olyan jó múzeumot csináljunk a PIM-ben, amilyet tudnánk”– mondta. Azt is hangsúlyozta: nem tudja elfogadni, hogy egy a „múltunkat őrző személy” ma Budapesten 250 ezer forintot visz haza, vagyis éhbérért dolgozik. Szerinte a 15 százalékos emelés valójában csak a bércsökkenés lassítása, Hankó Balázs tárcája pedig csak ígérgeti a 3 milliárd forintot a bérrendezésre, pedig ez az összeg a kormány számára csupán kerekítési hiba.