Bár az éppen aktuális legrosszabb forgatókönyvet elkerülte az EU, csütörtök este az uniós tagállamok vezetői összegyűltek, hogy megtárgyalják a transzatlanti kapcsolatokat.
„Nem fogunk minden bukkanó után egy EU-csúcsot összehívni, így fontos, hogy megegyezzünk, hogyan reagálunk az ilyen helyzetekre” – fogalmazott egy vezető uniós diplomata Brüsszelben, miért is van továbbra is szükség a találkozóra. Donald Trump amerikai elnök ugyanis szerdán kihátrált a korábbi fenyegetéséből, hogy büntetővámot vetne ki azokra az országokra, akik kiállnak Grönland mellett. A sebtében összehívott legmagasabb szintű találkozót ugyanakkor nem halasztották el. Senki nem veheti biztosra, hogy Trump tényleg elállt-e a Dánia alá tartozó sziget megszerzésének tervétől, ahogy Gáza és Ukrajna ügyében is európai válasz kell Trump lépéseire.
Grönland ügye megingatta a transzatlanti bizalmat, de a német kancellár szerint nem szabad gyorsan leírni a nyugati szövetséget„Nekünk és a washingtoni partnereinknek is fontos megérteni a különbséget a vezetés és az uralkodás között, a vezetés rendben van” – fogalmazott Donald Tusk lengyel kormányfő, aki kiemelte, hogy országa földrajzi és történelmi helyzetéből adódóan is fontosnak tartja a transzatlanti kapcsolatokat. Rajta kívül több másik vezető is emlékeztetett arra, hogy Amerikát még mindig szövetségesnek tartják.
„Grönland esetében a szuverenitás kérdése továbbra is egy határvonal, amit nem lehet átlépni” - hangsúlyozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök a csúcs kezdete előtt. A politikus elismételte, hogy ők is érdekeltek az Arktisz védelmének erősítésében, és folytatni szeretnék erről a tárgyalásokat, de ennek a meglévő állami keretek között kell megtörténnie- ami alapján egyébként amerikai csapatok állomásoznak is a szigeten, és lehetőség lenne ezek növelésére is. A hírek szerint egyébként Mark Rutte NATO főtitkárnak kiemelt szerepe volt abban, hogy Trump meghátrált.
Meghátrált Donald Trump, mégsem vet ki Grönland miatt büntetővámot a nyolc európai országraA lapzártánkkor még folytatódó találkozó során a Donald Trump által bejelentett Béketanács is szóba kerül. A Davosban kezdeményezett fórumról eleinte Magyarországon és Bulgárián kívül elzárkóztak az uniós tagállamok, ugyanakkor Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője már egy fokkal nyitottabbnak mutatkozott csütörtök este, amennyiben ez a szervezet nem egy ellen-ENSZ lenne.
A tagállami vezetők találkozóján, vagyis az Európai Tanács ülésén rendes menetrend szerint is hagyományosan konszenzussal hozott következtetéseket szoktak elfogadni. Mivel a mostani megbeszélés csak egy informális csúcs, így előzetesen még ilyen politikai nyilatkozat sem várható. Az elmúlt napokban, amikor a régi szövetségestől érkező fenyegetés egyre erősödött jól látszott, hogy egyes uniós országok sokkal keményebb választ akartak volna adni Washingtonnak, mások nyugodt tárgyalással és meggyőzéssel próbálkoztak Trumpnál. Orbán Viktor pedig nem érezte fontosnak, hogy kiálljon egy másik uniós ország mellett, akit a területi szuverenitásában fenyegettek.
Mondhat bármit Donald Trump, ha az amerikai jobboldal sikeresen felépíti a tűzijáték fényében gyászoló konzervatív keresztény nőideált, nem biztos, hogy a politikai üzenet célba ér
