Grönland ügye megingatta a transzatlanti bizalmat, de a német kancellár szerint nem szabad gyorsan leírni a nyugati szövetséget

A NATO tagállamainak növelniük kell jelenlétüket az Északi-sarkvidéken egy olyan keretrendszer alapján, amely Donald Trump amerikai elnökkel folytatott egyeztetések nyomán körvonalazódott - közölte a szervezet főtitkára a Reutersnek adott nyilatkozatában.

Mark Rutte azt követően nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elnöke visszavonta a vámok bevezetésével kapcsolatos fenyegetéseit, és kizárta Grönland erővel történő megszerzését. Hozzátette: a megállapodás részleteinek kidolgozása a NATO vezető katonai parancsnokainak feladata lesz. Meggyőződése szerint a szükséges lépések gyorsan végrehajthatók - akár már az idei év elején. Arra a kérdésre, hogy a NATO szövetségesei mennyiben bízhatnak Donald Trump kijelentéseiben, Mark Rutte úgy fogalmazott: szerinte Trump nyilatkozatait önmagukban, a kimondott szavak alapján kell megítélni.

Ugyanakkor uniós diplomaták a Reutersnek azt mondták: az európai uniós vezetők újragondolják az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataikat, mivel a grönlandi ügy súlyosan megingatta a transzatlanti viszonyba vetett bizalmat. Az uniós kormányok továbbra is attól tartanak, hogy az amerikai elnök ismét irányt válthat, és egyre inkább úgy tekintenek rá, mint olyan szereplőre, akivel szemben Európának következetesebben kell érvényesítenie saját érdekeit. Egy uniós diplomata úgy fogalmazott: Donald Trump átlépett egy határt, és erre a jövőben is képes lehet, ezért nem lehet visszatérni a korábbi állapothoz. Hozzátette: az ügyet az uniós vezetők napirendre tűzik, és az Európai Uniónak több területen is alternatívát kell keresnie az Egyesült Államoktól való függőséggel szemben.

A dán miniszterelnök közölte: a NATO-val nem zajlottak egyeztetések Grönland szuverenitásáról, hangsúlyozva, hogy a sziget Dánia félautonóm területe. Mette Fredriksen szerint a helyzet továbbra is komoly és összetett, ugyanakkor történt előrelépés annyiban, hogy a felek már tudnak tárgyalni a közös biztonság megerősítéséről. A Mark Rutteval folytatott megbeszélése után Donald Trump azt mondta: elképzelhető egy olyan megállapodás, amely egyszerre szolgálja az Egyesült Államok rakétavédelmi igényeit és a kritikus ásványkincsekhez való hozzáférést, miközben - saját megfogalmazása szerint - gátat vetne Oroszország és Kína északi-sarkvidéki törekvéseinek. Rutte ezzel összefüggésben jelezte: az ásványkincsek kitermelése nem volt része a Trumppal folytatott egyeztetésnek, és hangsúlyozta, hogy Grönland ügyében a konkrét tárgyalások továbbra is az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között zajlanak. A NATO főtitkára azt is egyértelművé tette: az északi térségben tervezett fokozott jelenlét nem megy Ukrajna támogatásának rovására.

A fejlemény vegyes reakciókat váltott ki Grönland fővárosában, Nuukban is. Egy helyi idegenvezető, Ivi Luna Olsen azt mondta: megkönnyebbüléssel fogadta Trump visszakozását, mivel az amerikai elnök korábban többször is arról beszélt, hogy akár erővel is megszerezné Grönlandot, amit kifejezetten nyugtalanítónak tartott. Ugyanakkor hozzátette: igyekszik visszafogni a várakozásait, egyszerre reménykedik a kedvező kimenetelben, miközben a kedvezőtlen lehetőségekre is felkészül, mivel Trump néha sok mindent mond.

Donald Trump Grönland megszerzésére irányuló törekvései a kereskedelmi feszültségek újbóli kiéleződésének veszélyét is magukban hordozták, ezért több üzleti érdekképviselet továbbra is óvatosságra int. Davosban Friedrich Merz német kancellár üdvözölte Trump visszalépését, ugyanakkor arra figyelmeztetett: nem szabad lemondani a NATO-ról. Hangsúlyozta, az elmúlt hónapok feszültségei, csalódottsága, valamint a felszínre került indulatok ellenére sem lenne szabad túl gyorsan leírni a transzatlanti partnerséget.