Magyar Péter most közzétette a politikussal készített bemutatkozó beszélgetését is.
A beszélgetés Orbán Anita karrierútjának ismertetésével indult, szóba került az is, hogy annak idején dolgozott a Martonyi János-féle külügynél, Magyarország energiabiztonságért felelős tisztségviselőjeként az energiafüggőség felszámolása volt a cél, később utazó nagykövet lett, 2015 elején azonban otthagyta a tárcát, miután a Szijjártó Péter-féle külügy markánsan érzékelhető irányváltásával nem tudott azonosulni, s az volt az érzése, hogy az ő munkájára - vagyis az orosz energiafüggőség csökkentésére - nincsen igény. Hozzátette, ezt önmagában nem kritikaként fogalmazta meg azok számára, akik maradtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, maradtak ott olyanok, akik továbbra is a nemzet érdekeit képviselték. Távozását követően Orbán Anita visszatért a magánszférába, volt a Vodafone Magyarország akkori vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, de közben nemzetközi pályára is lépett, mint a Cheniere LNG Közép-Kelet Európáért és Délkelet-Európáért felelős vezetője.
A második Orbán-kormány korábbi utazó nagykövete, Orbán Anita lesz a Tisza Párt külügyi vezetőjeA beszélgetésben szó esett arról is, hogy Orbán Anita két napja felfüggesztette tagságát az Európai Külügyek Tanácsában és a Globsecben is, hogy a 2026. április 12-i választást felvezető kampányra tudjon koncentrálni. A Globseckel kapcsolatban felidézte korábbi tapasztalatait, hogy Magyarország megosztottságát már akkor is jól jellemezte, hogy egyedül Magyarországról hívtak oda két embert, a baloldalt képviselő Bajnai Gordont, és a jobboldal képviseletében őt.
Ami a külpolitikai elképzeléseit illeti, Orbán Anita emlékeztetett, Magyarország Szent István öröksége óta a nyugathoz tartozik, ezért befejezné a kompország-hintapolitikát, Magyarország a Nyugat mellett áll:
ennek első lépése pedig az ezeréves lengyel-magyar baráti viszony és a V4-es együttműködés helyreállítása lesz, kijelentése szerint körözött bűnözőket sem fognak Magyarországon bújtatni, amivel nyilvánvalóan Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter és Marcin Romanowski esetére célzott,
felszabadítják az Orbán-kormány allűrjei miatt befagyasztott EU-s forrásokat,
a vétópolitika be lesz fejezve, „nem leszünk bot a küllök között”, az EU-ban már Magyarország vétóz a legtöbbet, ami miatt a hatása is elinflálódott, ráadásul mindez nem nemzeti, hanem oligarchikus érdek, ha nem éppen egy harmadik fél érdekei mentén történik,
az első 100 nap feladatai a Beneš-dekrétumok ügyében való fellépést,a szlovák büntető törvénykönyv szigorításáról tárgyalni akar a pozsonyi vezetéssel,
ki kell mondani, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat,a Tisza Párt támogatja Ukrajna integritását és szuverenitását, a gyorsított EU-tagfelvételt azonban nem, Magyarország a Tisza-kormány alatt fegyvert és katonákat nem küld Ukrajnába
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Orbán Anita felidézte, hogy miközben nagyjából ugyanannyi lengyel és román él Ukrajnában, mint magyar, Lengyelországnak és Romániának már sikerült tárgyalnia a kisebbségvédelmi intézkedésekről, valamiért csak Magyarországnak nem jött össze ez. A magyar-orosz viszony szerinte nem úgy néz ki, hogy két fél ül az asztal két oldalán, hanem a magyar kormány szimplán az orosz oldalon ül, a Tisza Párt ezzel szemben ígérete szerint visszaül a magyar oldalra, háttéralkuktól mentes viszony kialakítására törekszik. A magyar külügy informatikai rendszerét megerősítik, hogy ne járhassanak rajta ki-be a hackerek, miként azt Szijjártó Péter külügyénél az oroszok tették.
Magyar Péter elárulta, ő miniszterelnökként elsőként külföldre Varsóba, Bécsbe, majd Brüsszelbe utazna, illetve ellátogatna Kárpátaljára is.
