Beneš-dekrétumok: Szlovákia akár Magyarországon élő magyar állampolgárok ellen is indíthat büntetőeljárást

Tekintettel arra, hogy a szlovák büntető törvénykönyv „a második világháború utáni békés rendezés tagadása” elnevezésű, 2025 decemberében elfogadott tényállása büntetőjogilag szankcionálja az úgynevezett Beneš-dekrétumok nyilvános tagadását vagy megkérdőjelezését, az alapvető jogok biztosa nyílt levélben kereste meg Christophe Kampot, az EBESZ nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó főbiztosát, Maria Telaliant, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala igazgatóját, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét és Róbert Dobrovodskýt, a Szlovák Köztársaság Emberi Jogi Biztosát – olvasható a Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) keddi közleményében. 

Nyílt levelét azzal kezdi, hogy nemzeti emberi jogi intézményként az alapvető jogok biztosának kötelessége felszólalni a magyar állampolgárok alapvető jogait sértő jogalkotás ellen, illetve a nemzetközi egyezményekben, valamint az Európai Unió kötelező érvényű dokumentumaiban biztosított jogaik védelme érdekében.

„Az inkriminált büntetőtörvény-módosítás azt a Csehszlovák Köztársaság vagy a Szlovák Nemzeti Tanács képviseleti szerveinek jogszabályai alapján létrejött »békés rendezést« védi, amelynek szerves része az a 13 ún. Beneš-dekrétum is, amelyek lényegében életfeltételeiktől fosztott meg a több mint 4.000.000 magyar és német nemzetiségű embert. E dekrétumokat, illetve az azokat később megerősítő jogszabályokat formálisan nem helyezték hatályon kívül” – írja.

Hozzátette, ezen jogi dokumentumok megítéléséről folyó vita büntetőjogi eszközökkel való korlátozása azért is aggályokat vet fel, mert „Szlovákiában továbbra is folynak a földterületek jelenlegi tulajdonosaival szemben kisajátítási eljárások, amelyekben érvényesnek tekintik és felhasználják az ezen jogi dokumentumok felhívásával a második világháború lezárását követően meghozott, ám hivatalos szlovák álláspont szerint adminisztratív okokból évtizedekig végre nem hajtott, magyar és német nemzetiségű magánszemélyek, földtulajdonának elkobzásáról szóló határozatokat”. Juhász Imre ombudsman szerint ebből az következik, hogy „az inkriminált büntető törvénykönyvi tényállás szabadságvesztés kilátásba helyezésével védendővé nyilvánított jogi tárgya 

az állam jogfosztó intézkedéseinek megalapozását szolgálták.” Majd felsorolja azokat európai egyezményeket és szerződéseket, amelyekkel szembe megy ez a bűncselekményi tényállás, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkét, amely értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

Felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy – abban az esetben is, ha nem válna általános gyakorlattá a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének szabadságvesztéssel való büntetése – „mindazok, akik a szlovák állam által elkövetett egykori jogkorlátozások miatt, illetve az arra hivatkozó közelmúltbeli ingatlan elkobzásokkal szemben hazai vagy nemzetközi jogorvoslatot kívánnának igénybe venni, a büntetőjogi szankció esetleges alkalmazásától tartva elállhatnak a jogérvényesítés rendelkezésükre álló törvényes eszközeitől”. Juhász Imre ombudsman úgy látja, a kifogásolt büntető törvénykönyvi tényállás elsősorban a szlovák állampolgárságú felvidéki magyarságot sújtja, de a szlovák büntető törvénykönyv területi hatályának rendelkezéseiből következően 

„Az alapproblémát, a szlovákiai magyarság II. világháború után elszenvedett jogsérelmeit megnyugtató módon csak a magyarság II. világháborúért való kollektív felelősségét kimondó 13 ún. Beneš-dekrétum hatályon kívül helyezése oldaná meg, ennek indítványozására azonban – ellentétben a most hatályba lépett büntető rendelkezéssel – nincs hatásköröm” – zárta nyílt levelét az alapvető jogok biztosa. 

Mint ismert, az Orbán-kormány intenzív hallgatózásba burkolózott, amikor szövetségese, a Fico-kormány mögötti koalíció előállt a magyarokat igen hátrányosan érintő jogszabállyal, és helyette Magyar Péter, mint az ellenzék vezetője kezdett üzengetésbe Robert Fico szlovák miniszterelnökkel és Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnökkel az ügyben.