Kaposvár;Lázár János;Orbán Viktor;Szita Károly;Digitális Polgári Körök;

Lázár János bocsánatot kért a cigányoktól, Orbán Viktor szerint EU-s pénzek nélkül is meglennénk

 A miniszterelnök a volt III/II-es Szita Károly mellett anektodázott az 1956-os forradalmár Eörsi Istvánról.

Szombat délelőtt Kaposváron tartott DPK-nagygyűlést a Fidesz, amellyel a múlt héthez hasonlóan ezúttal sem szervezett párhuzamos nagygyűlést a Tisza Párt, helyette Magyar Péter a külügyi vezetőjét, Orbán Anita mutatta be.

Ami a mérvadó politikai beszédeket illeti, a Kaposvár Arénában tartott DPK-nagygyűlésen Szita Károly városi polgármester elsőként Lázár János építési és közlekedési minisztert, aki elnézést kért a cigányságtól a korábbi, alpári kontextusú szóhasználatáért.

A polgármester előbb a megyei jogú városok nevében hálálkodott egy kicsit Lázár Jánosnak, azzal, hogy neki köszönhetően a mögöttünk lévő száz év legnagyobb beruházási programját tudták megcsinálni. Az építési és közlekedési miniszter külön köszöntötte „a somogyi cigány magyar honfitársakat”, akikkel elmondása szerint együtt küzdenek évtizedek óta, és akikkel közösen jobbá tették a megyét. Megköszönte a cigányságnak a bajtársiasságot, és hogy az ő segítségükkel az ország jobb, mint volt. 

A miniszter elmondta, voltak szavai, amelyek bántóak voltak, ezért szeretne bocsánatot kérni, és megkövetné azokat a cigány honfitársait, akiket megbántott. Bocsánat érte, valóban sajnálja

- tette hozzá. Elmondta még azt is, fontosnak tartja, hogy mindenféle munkát megbecsüljünk, legyen szó fizikai vagy szellemi munkáról, s fontos számára, hogy minden cigány és nem cigány embernek munkát teremtsenek. Ezek után a tárcavezető rá is tért a riogatásra a Tisza Párttal, mondván, ha Magyar Péter győz, mindenki veszít az országban, akinek van valamije, szerinte Orbán Viktor a magyar vidék utolsó esélye, az egyedüli jó választás.

Ezt követően Budapest ellen is hergelt egy kicsit, mondván, minél többet kap Budapest, annál kevesebb jut a vidékieknek, a tiszások pedig Budapest-országot akarnak építeni, 

de azt állította, nem Budapesttel van bajuk, csak épp szerinte a tiszások Budapestnek fognak forrásokat juttatni, és ha a Tisza lesz kormányon, a vidéknek kuss lesz a neve, mert a rózsadombi tiszások lesajnálják a magyar parasztokat.

A miniszteri eszmefuttatás után Szita Károly szólította színpadra Orbán Viktort, előtte kitérve a felépült stadionra, ahol éppen a DPK-nagygyűlést tartják. A miniszterelnök megköszönte a polgármester régi barátságát, a kaposváriaknak pedig a szolidaritást és bajtársiasságot, amit eddig tőlük kapott, mert szerinte a Fidesz és Kaposvár között régi barátság van. 

Orbán Viktor arról beszélt, hogy aki azt gondolja, hogy az EU-s pénzek bármit megoldanak ebben az országban, az nem ismeri a valóságot. Uniós pénz nélkül is meglennénk – jelentette ki a miniszterelnök. hangsúlyozva: Magyarország uniós be- és kifizetéseinek szaldója, amit mi a tagságon pénzügyi juttatásként nyerünk, a magyar GDP három százalékát jelenti.

– Azért harcolunk ezért a forrásért, mert jár, és aki nem akarja azt odaadni, attól el kell venni, mégpedig úgy, hogy úgy látszódjon, mintha odaadta volna 

–  mondta. Kiemelte: a Magyarországnak a hétéves uniós költségvetésből járó 22 milliárd euróból 12 milliárd már a számlánkon van, van még hátra 10 milliárd, amit nekik oda kell adni nekünk, úgy, hogy közben jól érezzék magukat.

Beszélt arról is, hogy a nemzeti petícióban három dologra lehet nemt mondani: Nemet mondok az orosz-ukrán háború további finanszírozására, nemet mondok arra, hogy az ukrán állam működését a következő 10 évben velünk fizettessék meg, és nemet mondok a rezsiárak háború miatti emelésére – jelentette ki a miniztreelnök.

A volt III/II-es ügynök Szita Károly társaságában aztán Orbán Viktor felidézte, hogy először egy szamizdatterjesztő összejövetelen volt Kaposváron 1989 májusában, azzal az üzenettel, hogy itt az idő, el kell küldeni a kommunistákat. Elviccelődött azzal, hogy a hatóság a szamizdat eredetét gyanúsnak és bizonytalannak tartotta, olyannak, mint a Tisza Párt programja.

Orbán Viktor ezután anekdotázni kezdett, történetének a központi alakja Eörsi István 1956-os forradalmár volt, akit a forradalomban végzett szerepe miatt nyolc év börtönbüntetésre ítéltek, amelyből négyet le is ült, 1960-ban szabadult amnesztiával. A Krakus Péter művésznéven esetenként saját rokonairól is jelentő Szita Károly mellett a miniszterelnök felidézte, hogy Eörsi Istvánnal volt egy durva szócsatájuk  még 1994-ben, a színház büféjében. Az SZDSZ-ben politizáló Eörsi István Orbán Viktor szerint azt kifogásolta, hogy nem utálják eléggé az MDF-et, ő pedig már akkor előre jelezte neki, hogy a pártja össze fog állni a kommunistákkal és MSZP-SZDSZ-koalíció lesz. A büfében ez párbajba torkollott, a fegyvernem a pálinka volt, Orbán Viktor szemtanúkra hivatkozva állította, a küzdelmet ő nyerte meg. Közben kint leesett a hó, úgyhogy feleségével, a várandós Lévai Anikóval együtt Szita Károlynál szálltak meg.

Ezen túl a miniszterelnök beszélt még Kaposvár különleges helyzetéről, hogy kell önálló egyetem és kórház. Ha a Tisza Párt kerül hatalomra, szerinte a kaposvári kórháznak kampó, 

de hogy ezt mire hivatkozva állította, az nem derült ki. Azt is állította még, hogy a Fidesz 2010-ben egy keresztény-nemzeti alkotmányt hozott létre, a rendszerváltás utáni 20 zavaros év után. A 2011-ben elfogadott alkotmány szerinte világos választ ad arra, hogy mi is a magyar élet, igaz, azt nem tette hozzá, hogy a korábban gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvényt eddig 15-ször módosította a fideszes kétharmad.

A Fideszben egyébként nem példa nélküli, hogy volt kommunista pártfunkcionáriusokkal beszélik meg a kommunizmus elküldését, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója például néhány éve az 1982-ben belügyminisztériumi díjjal kitüntetett Stefka Istvánnak magyarázta el, hogy a rendszerváltáskor nem rúgták ki a kommunista újságírókat.

Felmerül a kérdés, hogy ez esetben az Orbán-kormány miért alkalmazott éveken keresztül magas pozícióban ilyen embert, de erre nem kapunk választ a Fidesz frakcióvezetőjének eszmefuttatásából.