Kósa Lajos;nevek;Hankó Balázs;utónevek;

Korábbi felvétel

A 240 kérelmezett új magyarországi névből csak 8 ment át a szűrőn, a javaslatokról január végén dönthetnek

Láthatóan nem sietnek a jóváhagyással, de Kósa Lajos szerint a szülők így is gyönyörű és gazdag utónévkincsből tudnak választani.

Hónapok óta küzd egy édesanya azért, hogy a születendő gyermekének szánt utónevet jóváhagyják az illetékesek. Eddig mindenhol falakba ütközött, az ideje viszont vészesen fogy, ugyanis másfél hónap múlva megszületik a kisfia – írja a 24.

A probléma abból fakad, hogy a kormány még tavaly nyáron a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe emelte az utónevek gondozását, azóta pedig a magyar utónévkincs befagyott. Bár Hankó Balázs szeptember elején rendeletben hirdette ki az adható utónevek listáját, az teljes egészében a korábbi állapotot tükrözte, a tárcavezető csupán a törvényi előírásoknak tett eleget a közléssel. Később Kósa Lajos – a nemrég megalakult Utónév-engedélyezési Bizottság elnöke – azt mondta a 24-nek, hogy már novemberben elkezdődhet az érdemi munka, és a meglévő utónévkincs mellett elbírálhatják a beérkezett új kérelmeket is.

A portál azonban most Kósa Lajostól megtudta, 

januárban dönthetnek a Nyelvtudományi Kutatóközpont által megszűrt javaslatokról, ugyanis november helyett végül január 26-án ülésezik az Utónév-engedélyezési Bizottság.

Mint mondta, a késésnek az az oka, hogy az adatokat kezelő Energiaügyi Minisztérium most végez majd a statisztika összeállításával, amelyből kiderül, melyek azok a nevek, amelyeket senki nem visel. Ezek Kósa korábbi elmondása alapján biztosan kikerülnek majd a jegyzékből. A politikus a portál kérdésére válaszolva közölte, nem terveznek gyakori üléseket, mert „gazdag az utónévkincs, egyik név szebb, mint a másik”.

– Az új javaslatok döntő többsége inkább megmosolyogtató, mintsem komolyan veendő. 240-nél is több kérelem érkezett, ezek közül a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakértői 8-at küldtek tovább nekünk. Fontos, hogy nem bejegyzésre ajánlották azokat, csak megtárgyalásra. Itt tükröződik, amikor a magyar nép kreativitása találkozik a lehetőségekkel és az önmegvalósítás ügyével. A neveknek pedig a magyar civilizációs hagyományokhoz kellene kapcsolódniuk

– jelentette ki. Ezután elismételte, hogy a szülők „gyönyörű és gazdag utónévkincsből tudnak választani”, tehát nem feltétlenül van szükség új nevekre.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter

A portál megtudta azt is, hogy az egyszerűség kedvéért a bizottsági ülésen részt vesz majd az utónévkincsért felelős Hankó Balázs is, így az ott született döntések véglegesnek tekinthetők majd. A Magyar Közlönyben várhatóan februárban vagy márciusban teszi majd közzé a miniszter az új utónévkincset, ami minden jel szerint egy jó darabig véglegesnek is számíthat majd.

A törvény egyébként semmilyen időkorlátot nem szab a kulturális és innovációs miniszternek arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran kell közzétennie az utónévkincset a Magyar Közlönyben. Kósa erre egyszer azt mondta, hogy ez teljesen Hankó Balázsra van bízva, „hetente, de akár évente is lehet.”

A fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy ha egy édesanya olyan nevet szeretne adni a gyermekének, ami még nincs bejegyezve, akkor már azelőtt érdemes beadnia a kérelmet, hogy egyáltalán teherbe esik, mert láthatóan nem kapkodják el a kérelmek jóváhagyását. Ráadásul még ebben az esetben sincs rá semmilyen garancia, hogy azt jóvá fogják hagyni.

A miniszterelnök, a Fidesz elnöke anekdotázott és végre kimondta Magyar Péter nevét, Lázár János építési és közlekedési miniszter bocsánatot kért a cigányoktól a kaposvári DPK-békegyűlésen, ahol a központi témát természetesen Ukrajna, az Európai Unió és a Tisza Párt adta. Eközben Magyar Péter bemutatta a Tisza újabb szakpolitikusát, a párt külügyi irányvonalát a jövőben megszabó Orbán Anitát – újabb mozgalmas szombat jelezte, közeleg a 2026. április 12-i parlamenti választás. Elemzés.