Magyar Péter nyerte ezt a szombatot is, a nagy bocsánatkérés árnyékában Orbán Viktornak csak néhány történetre futotta

Ha dönteni kellene, úgy gondolom, ahogyan a múlt hétvégén, úgy most is Magyar Péter és a Tisza Párt felé billen a mérleg – értékelte lapunknak a történéseket Nagy Attila Tibor politikai elemző. – Noha Orbán Anita is jelentős személyiség, a múlt héten bejelentett Kapitány István azért erősebb nála, ám a kaposvári DPK-t beárnyékolta Lázár János balatonalmádi kijelentése a cigányságról, ami miatt a miniszter magyarázkodásra kényszerült és bocsánatot kellett kérnie, vagyis erős árnyékot vetett a rendezvényre. Már csak azért is, mert túl hosszú idő telt el a kijelentés és a megkövetés között, így a szombati kormánypárti esemény valamelyest a kármentésről szólt. Azt viszont nehéz megmondani, áprilisban veszíthet-e emiatt szavazatokat a Fidesz-KDNP, ugyanis valószínűleg lesznek még hasonlóan durva ki- és elszólások a kampány során, nem beszélve a nagy leleplezésekről, vagyis előfordulhat, hogy addigra csak egy lesz az elhangzott erősebb kijelentések közül.

A kaposvári rendezvényen jelentős részben a Fidesz-kampány megszokott elemeit hangsúlyozta mindenki – ahogyan Nagy Attila Tibor mondta: nagy-nagy türelemre és monotóniatűrésre lesz szüksége Orbán Viktornak, hogy ezt a kötelező részt minden egyes alkalommal megfelelően tálalja –, az elemző szerint új elemként egyedül a vidék fontossága került elő, s kapott hangsúlyos szerepet.

- Amúgy Lázár János 2022-ben már beszélt a vidék-főváros arányainak átértékeléséről, ám azóta kimaradt a kormányoldal kommunikációjából, más kérdés, hogy tettekben Budapest azért megérezte – folytatta Nagy Attila Tibor. – A téma előtérbe kerüléséhez a helyszín, az inkább mezőgazdasági megyének számító Somogy jó apropót adott, s nem véletlen, hogy több kérdés is erre vonatkozott.

Egy ilyen kijelentés ugyanis nem jó antré egy olyan megyében, ahol az átlagosnál nagyobb a romák aránya. A többi téma nagyjából mindenütt elhangzik-elhangzott, új elem, hogy Orbán fokozta a feszültséget, hiszen most már magyar katonákról beszélt a fronton, s világháborús emlékekkel hozta őket párhuzamba. Felvetésünkre, az ilyesfajta túlzások nem üthetnek-e vissza, az elemző úgy reagált: a kormánypárti szavazóknál értő fülekre találnak az ilyen mondatok, kérdés, elegendő lesz-e választási üzenetnek a félelemkeltés, ugyanis a felmérések szerint az emberek nagy többségét a megélhetési gondok, az infláció és a korrupció érdekli, vagyis őket a háborús riogatással nehezebb megszólítani, az előbbiekről viszont nem beszél a Fidesz.

Fennáll a veszélye, hogy akik anyagi szempontok alapján szavaznak, nem érzik magukénak a DPK-s békerendezvényeket – jegyezte meg Nagy Attila Tibor –, igaz, nekik szólnak majd a voksolás előtti osztogatások.

A kaposvári sportarénában rendezett soros DPK-gyűlésen természetesen a miniszterelnök adta a program fő attrakcióját, előtte az untermanoké, a somogyi választókörzetek Fidesz-KDNP-s képviselő-jelöltjeié volt a porond, nyilván a műsorvezető Rákay Philipé mellett, aki előbb „impexes kommunistának” titulálta Kapitány Istvánt, a Tisza gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős szakértőjét, majd azzal a lendülettel felkonferálta a rendszerváltás előtti III/II-es ügynök Szita Károlyt, Kaposvár fideszes polgármesterét, a nap kvázi vendéglátóját.

A városvezető dicshimnuszt zengett a kormány önkormányzati támogatásairól, s ezek eredményeiről, a képviselők jellemzően a háború miatt aggódtak,

Amellett, hogy diszkréten elhallgatta, utóbbi a 13. havi, illetve a 14. havi nyugdíj negyedével együtt értendő, a matek sem jött ki, ugyanis a somogyi átlagnyugdíj nagyjából 80 százaléka az országosnak, ami a KSH szerint az idén januárban 250 ezer forint körül mozgott, vagyis a képviselő által bemondott összeg inkább országos adat. Arról nem is beszélve, hogy a megye nyugdíjasszervezeteinek szövetsége szerint a somogyi szépkorúak kétharmadának járandósága még a helyi átlagot sem éri el, s nem kapnak többet 170-180 ezer forintnál. Ebből viszont sehogyan sem kerekedik ki a Gelencsér Attila által bemondott összeg.

Nagyjából hasonló, a propagandától megszokott, a valóságtól elrugaszkodott adatoktól hemzsegtek a felszólalások, aztán jött Lázár János, aki ugyan bocsánatot kért egy nappal korábbi, balatonalmádi kijelentése miatt a cigányokról, ám hozzátette, kiforgatták a szavait. Ezután még kicsit élezte a vidék-Budapest ellentétet – „minél többet kap Budapest, annál kevesebb jut nektek vidéken” –, és levonta a következtetést, hogy a vidéki magyarok csak a Fideszre számíthatnak.

Néhány új sztorin kívül Orbán Viktor sem mondott újdonságot, felsorolta a Fidesz-kampány imamalomszerűen sulykolt elemiet a háborúpárti Brüsszelről, a békepárti magyar kormányról, Ukrajna helyzetéről, majd jöttek a láthatóan előzetesen szépen kiválogatott kérdezők a nézők soraiból – a szegedi DPK-s incidensből, amikor egy ellenzéki is szót kapott, láthatóan tanultak a szervezők –, akik természetesen csupa olyan témát hoztak fel – orosz-ukrán háború, gazdák támogatása, tanárok bérének emelése –, mely belesimult a kormánypropagandába. Ezekre Orbán rendszerint adomákkal tarkított kampányszöveggel válaszolt, így aki a korábbiakhoz képest bármi pluszt meg akart tudni a kormánypártok programjáról, csalódottan távozhatott, a többség viszont láthatóan boldogan és elégedetten, nekik éppen erre az önbizalomfröccsre volt szükségük a közvélemény-kutatók pártpreferencia-méréseinek ellentételezéseként. Újdonságot egyedül az jelentette, hogy a kormányfő az Ursula von der Leyen-Manfred Weber-Volodimir Zelenszkij „csomag” negyedik tagjaként kimondta Magyar Péter nevét, mint fenyegetést az országra nézve, s ezzel kapcsolatban azt javasolta a fenekedőknek: sose mondd a krokodilnak, hogy nagy a pofája, amíg nem értél át a túlsó partra

A Tisza Párt, ahogyan a múlt heti, miskolci DPK-gyűlésre, úgy a kaposvári békeharcos találkozóra is rászervezett: Magyar Péter Borsodban a Tisza gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős szakértőjét, Kapitány Istvánt mutatta be, a somogyi kormánypárti gyűlés előtt pedig Orbán Anitát, mint a legnagyobb ellenzéki párt külpolitikai vezetőjét, aki – ahogyan magyar Péter fogalmazott – angliai topmenedzseri pozícióját cserélte a Tisza csapatára. A Forbes listáján öt éve megszakítás nélkül a legbefolyásosabb magyar üzleti szereplő szakember, aki cseppet sem mellékesen háromgyermekes anya 2021-2023 között a magyarországi Vodafone vezérigazgató-helyettese volt, majd a cég globális igazgatójaként a köz- és kormányzati kapcsolatokért, valamint a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntartható fejlődésért felelt Londonban.

Korábban már majdnem beszállt a politikába, a 2010-es parlamenti választáson Újbudán indult volna a Fidesz képviselőjelöltjeként, ám egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett, „a fülkeforradalom” után viszont Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete lett a Külügyminisztériumban, de dolgozott újságíróként is: a Heti Válasz külpolitikai rovatát vezette. Magyar Péter szerint Orbán Anitának, mint a Tisza potenciális külügyminiszterének elsődleges feladata a valódi magyar szuverenitás helyreállítása lesz.

Szombat kora délutáni Facebook-beszélgetésükből aztán kiderült, a Tisza új külügyi vezetője szerint az ideális magyar külpolitika a Nyugathoz tartozás, be kell fejezni a hintapolitikát, első lépésként pedig a lengyel–magyar barátságot kell rendezni – „nem fogunk lengyel bűnözőket bújtatni”, utalt ezzel arra, hogy a kormány több, Lengyelországban törvénytelenséggel vádolt, ám Fidesz-barát politikusnak adott menedékjogot –, ezzel összefüggésben pedig meg kell erősíteni a visegrádi négyek együttműködését. Orbán Anita úgy vélte, az áprilisi választás egyben szimbolikus népszavazás lesz az EU-tagság megerősítéséről, kijelentette, a majdani Tisza-kormány hazahozza a kormánypárti korrupció miatt visszatartott uniós pénzeket, vétópolitika helyett együttműködésre kell törekedni az EU-val, persze win-win szituációkat teremtve, ugyanis a szuverenitást az EU-n keresztül is lehet erősíteni.

A külkapcsolatokba az orosz érdek helyett a magyarokét kell előtérbe helyezni, meg kell erősíteni a külügyi informatikai rendszereket – s megemlítette az orosz hackertámadásokat –, arról is beszélt, hogy nem akarnak Ukrajnának fegyvereket küldeni, ahogyan katonákat sem, a háborúval kapcsolatban a fő cél a kárpátaljai magyarság védelme, ami most hiányt szenved. A Beneš-dekrétumokról kijelentette, a Tisza-kormány első száz napjának egyik legfontosabb feladata a tárgyalás Pozsonnyal, hogy biztosítsák a felvidéki magyarság jogait.

– értékelte az ellenzéki párt elnökének szombati bejelentését Nagy Attila Tibor. – A szavazók felé fontos jelzés, hogy két szakpolitikus lépett a reflektorfénybe, ráadásul Orbán Anita a régi, atlantista vonalat képviselő Fideszre emlékeztetheti a választókat. Más kérdés, hogy vele tovább erősödött a Tisza elitista, munkáltatói oldalt képviselő jellege, s jelenleg senki sincs, aki a munkavállalói, szakszervezeti oldalt jelenítené, pedig négymillió munkavállaló él az országban, s a politikát nem lehet csak számok alapján, tisztán gazdasági szempontok alapján csinálni, szükséges a szociális, társadalmi oldalt is képviselni, bevonni.