Harcsa Veronika 2011-ben, a nem sokkal korábban megjelent, verseket feldolgozó Lámpafény című lemezének ötletével kapcsolatban úgy nyilatkozott egy, a JazzMa-val készült interjúban, kíváncsi volt, hogyan hat majd zenéjére a magyar költők szövegvilága, többek között József Attila, Babits Mihály, Kassák Lajos írói bravúrja. A jazzt javarészt angolul tolmácsoló énekesnő azóta sem engedte el ezt az irányt, az elmúlt közel tizenöt évben több alkalommal is sor került hasonló nagysikerű kísérletezésre, csak időközben kiegészült többek között Keszég László színművésszel, Márkos Albert csellista-zeneszerzővel, Benkó Róbert nagybőgőssel és Pándi Balázs dobossal. A formáció az elmúlt évek alatt már egy Kassák-estet is jegyzett, illetve közösen zenésítették meg Tandori Dezső és Sziveri János verseit is. Aztán “jött” Esterházy Péter és csavart egyet a játékon: a feldolgozásban ezúttal a költészet helyét átvette a próza.
A III. kerületi önkormányzat egyike azoknak, akiknek köszönhető, hogy lényegében az elmúlt bő egy év alatt az író egykori, a budapesti Emőd utcában található otthona ne az enyészeté, hanem a kortárs irodalom alkotóinak szellemi műhelye legyen, Villa Esterházy néven pedig hivatalosan is megnyitott január 22-én, a magyar kultúra napján. Az alkalomból az önkormányzat ötlete volt az is, hogy két nappal a hivatalos átadót követően a Freeszfe Egyesület Szabolcs utcai épületében zenés Esterházy esttel ünnepeljék meg az alkotóház elindulását. Itt végül aztán kiderült, Esterházy viszont valójában kettőt csavart a játékon, nemcsak a prózai művek versektől merőben más szövegírói világával, hanem azzal is, hogy ezúttal az került górcső alá, hogyan képes a zene hatni sokat idézett művekre – már ha képes erre egyáltalán. „Van egy nő. Szeret. Szerintem finn. Kezdetben mondogattuk is egymásnak, hogy rokonok vagyunk. Kegyed is finnugor? Nemzeti sajátosságokat igyekszünk fölfedezni a másikban.” – idézik gyakran Esterházy Egy nő című művéből, beszélve abszurd humorról, vagy emlegetik a Termelési regényt, mint a mesterien forgatott és alakított nyelv ékes példáját, vagy emelik ki a Hrabal könyve rafinált szójátékait. Itt viszont – a művészi kísérletezés jegyében – utóbbi blues-dalszöveg ötsorosát kortárs írók (többek között Márton Ágnes, László Noémi és Fehér Renátó) egészítik ki, előbbi híres, „bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá” című sorának pedig a dob zengő bőre ad nyomatékot, feszült mélységet a pergő nagybőgő vagy épp nem evilági színt a finom ének. Ilyen környezetben aztán könnyen fekete lesz a humor, zaklatott egy hétköznapi beszélgetés és kap új színt Esterházy élő nyelvi mestersége.
Az est bevételét a formáció tagjai teljes egészében a Freeszfe támogatására ajánlották fel, miután a Villa Esterházy alkotóházhoz hasonlóan a civil összefogásból megszülető egyesület szeptember óta javarészt önkéntes munkával és magánadományokból igyekszik fenntartani új állandó helyét a budapesti Szabolcs utcában.
Infó: Zenés Esterházy-est. Harcsa Veronika, Márkos Albert, Pándi Balázs és Benkő Róbert. 2026. január 24. Freedom
