Magyarország megsértette az EU-jogot, amikor a kannabisz átsorolásáról szóló közös álláspont ellen szavazott – mondta ki az EU Bírósága a HVG beszámolója szerint.
Az ügy előzménye, hogy 2023 februárjában az Európai Bizottság közölte: az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért ellentétesen szavazott az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a kannabisz és a hozzá kapcsolódó anyagok jegyzékbe vételére vonatkozó ajánlásai kapcsán kialakított uniós állásponttal. Magyarország ugyanis még 2020. december 2-án az ENSZ Kábítószer-bizottságának 63. ülésszakán kétszer is megtagadta a hozzájárulását a kannabisz orvosi, gyógyászati felhasználásához.
Bíróság elé viszi Magyarországot az Európai Bizottság, amiért az Orbán-kormány leszavazta a WHO ajánlását a kannabisz orvosi célú felhasználásárólMagyarország az ENSZ testülete előtt olyan nyilatkozatot tett, amely merőben ellentétes az uniós állásponttal, amelyet a WHO-ajánlásnak megfelelően, két évig tartó egyeztetési folyamat végén, 2021-ben – minden tagállamra nézve kötelező – tanácsi határozatban is rögzítettek. Az ügyben az Európai Bizottság nem sokkal a szavazás után, 2021 februárjában indított kötelezettségszegési eljárást, mert a magyar hatóságok azután sem adtak kielégítő válaszokat.
A probléma tehát nem magával a kannabisszal volt, hanem azzal, hogy mennyire van joga egy tagállam kormányának szembemenni a már elfogadott uniós döntéssel. A lap megjegyzi, az uniós jog szerint az, hogy milyen anyagokat vesznek be a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti jegyzékbe, az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Vagyis ha valamiről már döntött az EU, akkor a többségi döntéssel egyet nem értő kormányok számára is kötelező azt az álláspontot tiszteletben tartani.
Az Orbán-kormány képviselői arra hivatkoztak a bíróság előtt, hogy maga a tanácsi határozat volt jogellenes. Az EU Bírósága azonban most kimondta: nem fogadható el ilyen érv, mert azzal lehetővé tennék, hogy bármely ország előbb megsértse az uniós jogot és megvárja, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene. A lap szerint a kötelezettségszegés megállapításával a magyar döntéshozóknak elvileg kötelező lenne a lehető leghamarabb teljesíteni az ítéletben foglaltakat, ellenkező esetben az Európai Bizottság pénzügyi szankciókért adhat be keresetet.
