Oroszország nagyobb emberveszteséget szenvedett el a közel négy éve húzódó ukrajnai háborúban, mint „bármely nagyhatalom a második világháború óta bármely háborúban – áll a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) hét elején közzétett jelentésében, amely szerint a döbbenetes ár ellenére a Putyin-rezsim csak korlátozott területi nyereségeket könyvelhet el.
A washingtoni CSIS tanulmánya szerint az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdetétől 2025 decemberéig mintegy 1,2 millió orosz és közel 600 ezer ukrán katona halt meg, sebesült meg vagy tűnt el, s a két ország együttes vesztesége idén tavasszal várhatóan eléri a döbbenetes kétmilliós számot, miközben Moszkva egyre fokozza támadásait a szomszédja ellen.
A jelentés – amely nyugati és ukrán tisztviselőkkel készített interjúk, valamint a független orosz Mediazona portál és a BBC orosz csatornája által gyűjtött adatok alapján készült – a két hadsereg halottainak számát 325, illetve a 144 ezerre teszi. Ennél is megdöbbentőbb azonban, hogy
a harcok orosz oldalon csak 2025-ben nagyjából 415 ezer áldozatot követeltek (a sebesülteket és az eltűnteket is beleértve), havi közel 35 ezres számmal.
E veszteségek minden történelmi összevetésben rendkívüliek. A kutatók szerint az orosz harctéri halálesetek Ukrajnában „több mint 17-szer nagyobbak, mint az afganisztáni szovjet veszteségek voltak az 1980-as években, 11-szer magasabbak, mint Moszkva első és második csecsen háborúja alatt, és több mint ötször nagyobbak, mint az összes szovjet és orosz háború együttes veszteségei a második világháború óta”. A számok azonban komor képet festenek Ukrajna számára is, amelynek lakossága jóval kisebb, a hosszan tartó veszteségek elviselésére és a csapatok mozgósítására való képessége pedig sokkal korlátozottabb, mint Oroszországé.

Bár Vlagyimir Putyin elnök azt hangoztatja, hogy erői minden fronton magukhoz ragadták a harctéri kezdeményezést, a CSIS megállapítja, hogy
az orosz erők előrenyomulása a kezdeti sikerek után nehézkessé vált: 2024 eleje óta csupán napi 15-70 métert haladtak előre fő offenzíváik során – kevesebbet, mint az első világháború néhány legvéresebb hadjárata alatt.
A szörnyű véráldozatok ellenére az orosz erők 2024 januárja óta Ukrajna kevesebb mint 1,5 százalékával tudták növelni az általuk elfoglalt területeket, s ezzel mára a megtámadott ország nagyjából 20 százalékát ellenőrzik, beleértve a Krímet, valamint a Donbász 2022 előtt elfoglalt területeit is.
A tanulmány emellett Oroszországot „másod- vagy harmadrangú gazdasági hatalomként” írja le, amely a hanyatló feldolgozóipar, a munkaerő- és tőkehiány, valamint a technológiai elmaradottság miatt egyre inkább Kínától függ a kereskedelem, az energiaexport, valamint a fegyvergyártáshoz szükséges alkatrészek és szerszámgépek terén. Mindent összevetve a CSIS arra a következtetésre jut, hogy a Kreml nem egy gyors és „elkerülhetetlen harctéri győzelem felé menetel”, hanem hatalmas emberi és gazdasági áldozatokkal küzdve halad előre –, miközben a propagandára támaszkodik, hogy fenntartsa a siker látszatát odahaza és a világban.
Nehéz feltárni a valódi veszteségeket
Az orosz hatóságok sorra zárják le a veszteségekről szóló információk forrásait,ám ez sem tudja megakadályozni a bizonyítékok felszínre kerülését – írta a Kyiv Independent. Független csoportok az orosz közösségi média mellett főként a szétszórt állami nyilvántartásokat figyelik. Olha Poliscsuk, aki az ACLED nem kormányzati szervezetnél dolgozik, az ukrán hírportálnak elmondta, hogy korábban hasznos forrásként használták a statisztikákban közölt „többlethalálozási adatokat”, amelyeket a korábbi évek számaival összevetve állapítottak meg. 2023-ban azonban a demográfiai adatok közlésének leállítására utasították a Roszsztatot.
Bár Oroszország titkolja a „harcban eltűnt” katonákra vonatkozó számokat is, a közelmúltig ezeket ellenőrizni lehetett a bírósági iratok átolvasásával.
2025 decemberéig a bírák mintegy 90 ezer olyan ügyet regisztráltak, amelyekben a rokonok egy orosz katona halálának jogi elismerését kérték, akár pereket is indítanak, tekintettel az elesett családjának járó állami juttatásokra.
„De decemberben körülbelül 70 ezer ilyet hirtelen töröltek, és mintegy 50 orosz régióban (a 83-ból) nem maradtak online elérhető ügyek” – magyarázta Dmitrij Trescsanyin, a független orosz Mediazona és a BBC orosz csatornája közös projektjének munkatársa.
A közösségi médiát azonban továbbra is elárasztják az elesett katonákra vonatkozó információk. „Igaz, hogy az emberek egyre gyakrabban zárják be a Vkontaktye-oldalaikat, ám új oldalak jelennek meg gyászjelentésekkel, így továbbra sem túl nehéz ilyen közléseket találni.” Ráadásul Szergej Kirijenko, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője korábban elrendelte, hogy minden állami intézménynek legyen egy csoportja a Vkontaktyén. Így ha egy iskolában megemlékezést tartanak egy Ukrajnában elesett katona emlékére, annak nyoma van. „Mivel sok ilyen esemény van, ez segít azonosítani az ukrajnai orosz áldozatok nagy részét.”
Vlagyimir Putyinnak esze ágában sincs engedni, béke helyett birodalmat akar
