Kezdődik a verseny előtti megméretés, a 2026-os parlamenti választásra listát vagy egyéni jelölteket állító pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok február 3-tól kérhetik nyilvántartásba vételüket a Nemzeti Választási Bizottságtól (NVB). A grémium négy napon belül dönt minden bejelentésről.
A törvény szerint amelyik szervezet egyéni jelöltet vagy listát állítana, először jelölőszervezetként kell regisztráltatnia magát az NVB-nél, ahol a közösen induló pártoknak is külön-külön kell kérniük a nyilvántartásba vételt, és csak ezután állíthatnak közös jelölteket és országos listát. Az NVB ellenőrzi a kérelmet beadó létezését és adatait a bírósági nyilvántartásokban, ha a szervezet nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, a bizottság elutasítja a kérelmet. A nyilvántartásba vett pártok ezek után lesznek jogosultak ajánlóíveket igényelni, ajánlásokat gyűjteni, jelölteket vagy listát állítani, továbbá megbízott tagot delegálhatnak a választási bizottságokba, és megkezdhetik hivatalos kampánytevékenységüket. A nemzetiségi önkormányzatok esetében ugyanez az eljárási folyamat, ám ők csak országos listát állíthatnak.
Az első szabad választáson, 1990-ben 58 pártot vettek nyilvántartásba, ám közülük csak 12 tudott országos listát állítani, s ezek fele jutott be a parlamentbe. Az elkövetkező választásokon folyamatosan csökkent a nyilvántartásba vett, s a listát állítani tudó politikai formációk száma, ám miután a Fidesz-KDNP-s kétharmad 2011-ben új választási törvényt fogadott el, mely megfelelő ellenőrzés és számonkérés nélkül adott jelentős állami támogatást az induló pártoknak, 2014-ben „elszabadult a pokol”. Megannyi formáció, amelyek többsége csak a dotációra ráhajtó kamupártnak bizonyult kapott kedvet a választási részvételhez –19 országos listát is állított a nagyobb lenyúlható összeg reményében –, a csúcsot a 2018-as parlamenti választás jelentette, amelyre a nemzetiségi önkormányzatokon kívül 100 pártnak sikerült nyilvántartásba vetetnie magát, ám csak tucatnyian tudtak országos listát állítani közülük.
Az MSZP február közepén dönt választási indulásuk formájáról, a Jobbik márciusban állít országos listátA kampányfinanszírozás szigorítása után aztán radikálisan visszaesett a próbálkozók száma, 2022-ben már csak 41 pártot vett nyilvántartásba az NVB, s végül 12 országos listára lehetett voksolni. A két legutóbbi szavazás után – amikor az ellenzéki pártok szövetségben indultak, így mindnek jutott mandátum – alakult meg a legszínesebb, összesen 9 párt képviselőit felvonultató parlamenti patkó, ezzel szemben 2002-ben mindössze négy politikai formációnak sikerült listáról bejutnia a Tisztelt Házba.
168 párt indulhat az április 12-i parlamenti választáson