Az Orbán-kormány által erőltetett atomenergia nem megoldás, Magyarország áramellátása speciel most is zavartalan

A hideg, téli napokon, kiváltképp, amikor hó fedi a napelemeket és a szél se fúj, a csúcsközeli áramigények zömét az atomerőmű, a gázblokkok és a behozatal biztosította – hangsúlyozza Facebook-oldalán, Atombiztos néven futó honlapján, illetve a kormányközeli sajtótermékeknek adott sűrű nyilatkozataiban Hárfás Zsolt. Az energetikai szakértő, akinek „mérnökként az egyetlen mércét a szigorú tények jelentik”, éppen ezért is tekint nagy várakozásokkal a Paks 2-es építkezés kezdetét jelentő, most csütörtökre tervezett „első betonöntés” elébe.

Leginkább kormánykritikaként értelmezte Hárfás Zsolt gondolatait lapunk megkeresésére Perger András, az Energiaklub nevű szakpolitikai intézet programvezetője. Ha tényleg annyira szükséges Paks 2, kérdés, a magyar-orosz kormányközi szerződés megkötése óta eltelt 12 év során a ráköltött 800 milliárd forintból eddig miért lényegében csak egy leomlott szélű gödör valósult meg, és miért csak most indul az építkezés: erről bizonyosan nem „a zöldek” tehetnek – fogalmazott a szakértő. Miközben politikai nyilatkozatokkal nem lehet áramot termelni, ez idő alatt a hazai villamosenergia-rendszerben egy érdemi változás történt: kiépült több mint 8 ezer megawatt (MW) napelem és az áramellátás most is zavartalan.

Ráadásul az Orbán-kormány politikája az atomerőművek mellett leginkább eme, mostanság kissé kárhoztatott napelemekre, valamint a melléjük telepített akkumulátorokra épül – hívta fel a figyelmet az Energiaklub programvezetője. Bár a „sötétszélcsendes” téli napokon a villamos energia valóban főképp Paksról érkezik, az áramhiányhoz az atomblokkok elmúlt heteinek meghibásodásai is hozzájárulnak. Ilyenkor a hazai rendszerirányító a legolcsóbb elérhető villamos energiát kétségkívül zömmel külföldről – főleg észak felől – vásárolja meg.

Azt, hogy telente néhány hétig az időjárásfüggő megújulók termelése leeshet, Perger András egy ismert, megoldandó helyzetnek nevezte. Erre viszont bizonyosan nem egy 5-10 ezer milliárd forintba kerülő, majd aztán az ígéretek szerint folyamatosan áramot termelő atomerőmű a válasz – szögezte le. Az év „fennmaradó” háromnegyedében, amikor a naperőművek akár 8 ezer MW-t is termelnek, egy atomerőmű folyamatos működése már kifejezett gond.

A magyar áramellátás jövőjét Perger András szerint körültekintő, műszaki, anyagi, környezeti felelősséggel, politikai álmok helyett a valószerűség talaján, a szélsőséges helyzeteket is kezelve szükséges megtervezni. Bár ez alapvetően kormányhatáskör, az Energiaklub tíz éve készített egy működőképes, megújulóalapú áramtermelési modellt. Ennek elsődleges, megkerülhetetlen alapja az épületszigetelés és a közlekedés mérséklése, vagyis az energiatakarékosság. A szakpolitikai intézet jövőképe szerint az áram főképp nap- és szélenergiából, növényégetésből és földhőből származna, amit a sötétszélcsendes időszakokban – lehetőség szerint bio- - gáz is kiegészíthet. A nyáron megtermelt áram téli felhasználhatóságát hosszabb távon a hidrogén is segíthetné. Cél a szén, az olaj és a földgáz visszaszorítása. Bár a kormány gázerőműveket ígér, ezek előrehaladása nem látszik. Az atompárti szakértő által felvetett problémákat ugyanakkor az atomerőművek bizonyosan nem oldják meg - vélekedik Perger András. Az Energiaklub a nukleáris fejlesztéseket a velük járó szerteágazó gondok miatt nem támogatja.

Ráadásul az áramtermelési kihívásokat Paks 2 mostantól számított legalább 8-10 évre becsülhető építése alatt is meg kell oldani – tette hozzá. Bár az áram szerinte a jövőben sem lesz olcsóbb, a behozatal mindig támasz maradhat. Ez a szükséglet a – kivitelre is termelő – naperőműveknek hála egyre csökken. Abban a legrosszabb és nem várt esetre pedig, ha semmilyen tartalék áramforrás nem marad, az - elsősorban ipari - fogyasztók szabályozott kikapcsolási terve is elővehető – szögezte le Perger András.