Az április 12-ére meghirdetett parlamenti választáson a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok külön szavaznak arról is, hogy szószólóként ki képviselje közösségüket a törvényhozásban. Ez a kérdés gyakorlatilag már a lista állításakor eldől. Az első helyen szereplő jelöltből válik szószóló, maga a szavazás puszta formalitás.
Ha azonban az adott nemzetiségnek nem sikerül listát állítania, akkor szószólót sem küldhet a parlamentbe. Márpedig lapunk értesülése szerint a szerbek esetében pontosan ez történt: a hétfő éjfélkor lejáró jogvesztő határidőig a listaállításra jogosult Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) képviselői nem tudtak megegyezni a lista összetételéről.
Lásztity Jovánka, a SZOÖ elnöke megerősítette értesülésünket. Elmondása szerint már tavaly októberben szerettek volna közgyűlési határozatot hozni a listáról, nehogy véletlenül kifussanak az időből. A szerb testületen belüli ellenzék ezt hónapokon keresztül megakadályozta – közölte. Végül csak idén január 26-án, egy héttel a törvényi határidő lejárta előtt sikerült megállapodni arról, hogy a SZOÖ ötfős nemzetiségi listát állít. Felmerült egy jogi természetű kérdés, ami tisztázásra szorult. Azt a rendkívüli közgyűlést, amely magáról a lista összetételéről volt hivatott dönteni, a legutolsó lehetséges napon, most hétfő tartották.
Lásztity Jovánka megjegyezte: eredetileg arra számított, hogy az általa is javasolt, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő Rusz Harry Alexet, aki Magyarország leköszönő nagykövete az Európa Tanácsban, közfelkiáltással fogják megválasztani listavezetőnek. Az ellenzék ezzel szemben más – szerinte jóval kevésbé alkalmas – jelöltet látott volna szívesen szószólónak.
A 15 képviselőből álló szerb testületben szavazategyenlőség egyenlőség alakult ki. Mindkét tábor hét-hét főből állt, a 15. képviselő, aki a mérleg nyelve lehetett volna, elhagyta a közgyűlés helyszínét. Miután az estébe nyúló ülésen semmilyen remény nem látszott arra, hogy érvényes lesz a szavazás a listavezető kilétéről, Lásztity Jovánka berekesztette a közgyűlést.
Jogorvoslati, fellebbezési lehetőség a törvényben megszabott határidő után nincs, így tehát az is eldőlt, hogy a szerbeknek nem lesz szószólójuk a parlamentben.
Ehhez hasonló eset eddig egyszer fordult elő: négy évvel ezelőtt a romák országos önkormányzata nem tudott listát állítani a törvényi határidőig.
Ahogyan arról már többször írtunk, elvileg arra is mód van, hogy a nemzetiségi lista vezetője ne szavazati jog nélküli szószóló, hanem – a nemzetiségek számára biztosított kedvezményes mandátum révén – szavazati joggal felruházott képviselő legyen a parlamentben. Létszámuk alapján azonban csak a németeknek és a romáknak van esélyük arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
