Sínen van az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós uniós hitel, már csak az Európai Parlament döntésére kell várni. Megszületett a tagállamok közötti megállapodás a hitel részleteiről, amellyel 2026 és 2027 között Ukrajnát segítené az EU. Az összegből nagyságrendileg 30 milliárd eurót az ukrán államháztartás támogatására adnának, 60 milliárddal a hadsereg költségeinek egy részét fedeznék.
Piotr Serafin, a költségvetésért felelős uniós biztos csütörtökön az Európai Parlament (EP) költségvetési szakbizottságának mutatta be a tervet és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatását is elemezte.
A megtámadott ország pénzügyi támogatásáról még december közepén született döntés az EU-csúcson a tagállami vezetők szintjén. A várakozásokkal ellentétben végül nem a befagyasztott orosz vagyon alapján ad hitelt az EU, hanem a pénzpiacokról felvett közös uniós hitelből teremti elő a forrást. A kamatokat és a kezeléshez kapcsolódó költségeket az Unió közös költségvetése fedezi. Ebből a megoldásból Magyarország, Csehország és Szlovákia is kimarad, így a hitelért csak a többi 24 tagállam felel.
Ukrajna már idén tavasszal, a második negyedévben megkaphatja az első, nagyságrendileg 15 milliárdos összeget, de a költségek és kamatok csak később jelentkeznek majd.
Serafin a képviselőket arról tájékoztatta, hogy jövőre körülbelül egy milliárd eurót kell majd a kamatokért fizetni.
Az uniós biztos hangsúlyozta, szeretnének rugalmasak maradni, hiszen nem tudni, mit hoz a jövő, de végeztek számításokat arra vonatkozóan is, ha például a kamatköltségek jelentősen megemelkednének. Ahogy a biztos azt is kiemelte, az Európai Bizottság célja továbbra is az, hogy Oroszország fizessen kárpótlást, és akkor a hitelt végül nem a tagállamoknak kellene a végén visszafizetni. Hivatalosan még nem tettek le arról, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból fedezzék Ukrajna kiadásait.
„Nem akarok egy olyan forgatókönyvre gondolni, amelyben Oroszország nem fizet a károkért”
- mondta a lengyel biztos.
A magyar, cseh és szlovák adófizetők ugyanakkor biztosan kimaradnak még a kamatok és a kezelési költségek fizetéséből is. Serafin magyarázata szerint erre már létezik uniós módszertan, hogy utólag kivonják az uniós költségvetésbe adott nemzeti befizetésből a rájuk eső részt.
A tagállamokat tömörítő Tanácsban szerdán született meg a megállapodás a részletszabályokról, amivel némileg módosítják a Bizottság január elején javasolt terveit. A tárgyalások kiemelt kérdése volt, hogy az Ukrajna vehet-e a pénzéből fegyvereket az unión kívüli országokból. Különösen Franciaország erőltette, hogy amennyiben van uniós alternatíva, akkor a fegyvereket csak itteni beszállítókból hozhassák. A végső kompromisszum alapján brit és amerikai fegyvereket is vehet Kijev, amennyiben ezzel gyorsabban jutna az eszközökhöz.
Jogilag három különböző törvényt kell még megszavaznia az Európai Parlamentnek, és további egyeztetések során bizonyos változások még lehetnek, de
a mostani tervek szerint az invázió negyedik évfordulóján, február 24-én történne meg az utolsó jóváhagyás is az EP plenáris ülésén.
